Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Osztrák részről ugyanis tökéletesen belátták — mondotta Koller —, hogy a határjelek megújítása és más a határkérdésekre vonatkozó közvetlen magyar-osztrák tárgyalások szükségesek és hasznosak. Még az addig ellentálló osztrák Belügyminisztériumot is sikerült erről meggyőzniük. Különösen sokat beszélt Koller arról, milyen jó hatással bír az a tény, hogy számos helyen máris kiigazítottuk a műszaki zárat. A két ország külügyminisztereinek legutóbbi találkozása is aláhúzta a határról szóló tárgyalások fontosságát stb. Itt Beck elvtárs megszakította, megjegyezvén, hogy nemcsak a határkérdések, hanem más problémák tisztázásáról is szó volt a miniszterek találkozásán. Koller azonnal közbevágott és kijelentette, hogy legjobb tudomása szerint — bár nem ő, hanem Axner 157 kollégája a magyar referens — közvetlen tárgyalásokról csak a határkérdéseknél volt szó, míg az összes többi problémát a szokásos diplomáciai úton kell kitárgyalni. Beck elvtárs kijelentette, csodálkozik ezen, hiszen éppen Figllel és Haymerlével történt beszélgetések alapján született a legutóbbi magyar emlékeztető, amely határozottan azon alapszik, hogy mindkét fél tetszés szerint felvetheti az általa szükségesnek látszó kérdéseket. Koller erre újra határozottan leszögezte: osztrák részről a jelen időszakban kizárólag csak a határkérdések megtárgyalása jöhet számításba. Ezek után ismeretette a mellékelt szóbeli jegyzéket, mely határincidenst 158 tartalmaz és közözölte, hogy hasonló két esetben Peinsipp követ Budapesten tiltakozik vagy talán már tiltakozott is. Ezek az esetek is bizonyítják — mondotta Koller —, hogy valóban jelenleg egy kérdés megtárgyalása igazán indokolt, nevezetesen a határral összefüggő kérdéscsoport. Beck elvtárs megkérdezte, mi az oka annak, hogy ezt a szóbeli jegyzéket itt Bécsben adják át, viszont a másik kettőt — annak ellenére, hogy hasonló tartalmúak — Budapesten. Köztudomású, hogy a követség ilyen esetben csak a postázó szerepét játszhatja, hiszen az állítólagos incidenseket mindenkor az illetékes határőrizeti szerveknek kell kivizsgálni. Koller erre kijelentette, hogy beszélgetésünk célja nemcsak az, hogy felhívja a figyelmünket a határincidensekre, hanem még egy annál is sokkal fontosabb ügyre: a magyar Fehér Könyv azon részletére, mely a budapesti osztrák követségnek a fegyverkiosztásban való szerepéről szól. 159 Peinsipp követ erre nemrég nyomatékosan felhívta a figyelmüket és ezt a kérdést osztrák részről igen komolyan ítélik meg. Beck elvtárs erre kijelentette, hogy az ügyet Púja elvtársnak Haymerlével történt beszélgetése óta ismeri és nagyon csodálkozik, hogy még mindig napirenden szerepel, mert hiszen a Fehér Könyv német kiadása, amelyből a Bundeskanzleramt 160 is több példányt kapott, már idestova fél éve rendelkezésre áll, nem beszélve arról, hogy a kifogásolt rész a Francé Nouvelle című lap idézete, minden magyar kommentár nélkül. Nem véletlen tehát, ha magyar részről azon töprengünk, vajon milyen osztrák érdek fűződik ennek a kérdésnek erőltetett előráncigálásához, pont a mostani időben, amikor a normalizálásra való törekvés félreérthetetlen jeleit adtuk, nagyvonalúan félretéve mindazt a sok zavaró momentumot, mely Ausztriának a magyar ellenforradalom napjaiban tanúsított Helyesen. Agstner, Arthur Dr. Nem találtuk meg. Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben. IV. (Kiadja a Magyar Népköztársaság Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala) 26-27. oldal. Szövetségi Kancelláriai Hivatal
