Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

következőket mondotta: Neki nagyon jó kapcsolata van az osztrák vezetőkhöz, és ezt a kapcsolatot igyekezett a mi érdekünkben is kihasználni. Nagyon nyíltan beszélt az osztrákokkal az osztrák-magyar kapcsolatokról. Megmondotta az osztrákoknak, hogy ennek a kapcsolatnak javulnia kell. Az osztrákokra mintegy nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy a kapcsolatokat velünk megjavítsák. Osztrák részről megemlítették neki, hogy annak idején nagyon örültek, amikor a magyar kormány minden különösebb osztrák kérés nélkül eltávolította a drótsövényeket és az aknazárat. Most azonban a magyarok újra felállítják azt. Mikojan elvtárs erre azt válaszolta, hogy ez a két országra tartozik, beszéljék meg egymással a dolgot. Általában minden osztrák-magyar kérdést azzal hárított el, hogy ez a két ország kormányára tartozik, tehát a két ország képviselőinek kell azt megtárgyalni. Mikojan elvtárs megjegyezte, hogy a mostani látogatás egy alkalmas kiindulópont az osztrák-magyar kapcsolatok javítására. Közbevetettem, hogy mi ezideig mindig kezdeményeztünk, de az osztrákok nem mutattak valami nagy hajlandóságot ezeknek a kezdeményezéseknek a felkarolására. Mikojan elvtárs megjegyezte, hogy ismétli, a mostani tárgyalások jó kiindulópontot jelentenek s tárgyaljunk az osztrákokkal, egyezzünk meg, anélkül, hogy valami elvi engedményt tennénk.Kompromisszumok nélkül is lehetőnek tartja a két ország viszonyának javítását. Mi nagyobb ország vagyunk, öntudatosan lépjünk fel. Közbevetettem: nagyobbak, mert a szocialista táborban vagyunk. Mikojan elvtárs erre azt mondotta: ezzel pláne nagyobbak vagyunk. Megjegyezte még Mikojan elvtárs, hogy a menekültekkel ne sokat törődjünk, aki kijön, maradjon kint. Végül Mikojan elvtárs arra kért, hogy a beszélgetésünk tartalmát közöljem Kádár elvtárssal és rajtam keresztül is üdvözli Kádár elvtársat. Kérem ezt azonnal továbbítani. (Kiemelés az eredetiben.) Hosszasabban beszélgettem Grubhofer államtitkárral, mivel ő ült közvetlen közelemben. Ugyanannál az asztalnál ült még Stephani hadügyi államtitkár, Seidl Raab titkára, Chaloupka Sektionschef, Gorbach képviselő, a nemzetgyűlés harmadik elnöke stb. Grubhofer államtitkár elmondott egyet-mást a szovjet-osztrák tárgyalásokról. Elmondotta, hogy Mikojan megjegyezte a tárgyalásokon, hogy az osztrákoknak jobb viszonyt kell teremtenie Magyarországgal. Ő maga ott rögtön kijelentette, hogy neki a legjobb viszonya van a magyar követtel. Azután arról beszélt Grubhofer, hogy lassan eljön az idő, amikor majd lehet a kérdésekről beszélni. Ő úgy gondolja, hogy a sportkapcsolatokat is nemsokára újra fel lehet venni. Megjegyeztem erre, hogy nálunk rossz vért szült a határozat, annál is inkább, mert magam sem látom semmi ésszerű okát ennek. Grubhofer maga is azt mondotta, hogy esztelennek tartja a határozatot. Mindjárt megjegyeztem, hogy én tudom, hogy Raab kancellár nem híve az ilyen módszereknek, de néha azért ő is kisebbségben marad a kormányban. Grubhofer erre nagyon helyeselt és megjegyezte, hogy ez tényleg így van: Raab kancellár nem híve az ilyen módszereknek. Ezután arról beszéltem, hogy nem biztos, hogy pl. a fútballmérkőzés egyhamar létrejöhet, hiszen a magyar csapatnak már alig van terminusa. Grubhofer erre azt mondotta, hogy az Osztrák Futballszövetség fog majd kezdeményezni, és majd csak találnak egy terminust, nem baj, ha később is. Javasoltam Grubhofernek, hogy egy adandó alkalommal jöjjünk össze, hogy néhány kérdést megbeszéljünk. Részemről meg szeretném vele beszélni a menekültkérdés néhány problémáját. Szeretnénk a levélben nálunk hazatérésre jelentkező fiatalokat megkapni az osztrák hatóságoktól, mert az a tapasztalatunk, hogy levélben