Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
megmondani, hogy Ausztria megsértette a semlegességet, ugyanakkor engedjük pl. kiutazni azokat az osztrák állampolgárokat, akiket ki akarnak Magyarországról hozni. Végképpen szakítani kell a körüludvarlás politikájával. Ne hozsannázzunk, ha Raab tesz egy nem sokat mondó nyilatkozatot, s ne törekedjünk mindenképpen arra, hogy elfogadjanak egy-egy javaslatunkat, amikor nem akarják elfogadni. Köszönetet kell mondani Ausztriának, ha támogat bennünket, de keményen harcolni kell pl. a magyar gyermekek visszaadásáért, le kell leplezni Drimmel kereszteshadjáratát, amely a kulturális kapcsolatok bővülése ellen irányul. Merjünk a sajtóban is keményebb támadásokat indítani egy-egy osztrák politikus ellen is! Bebizonyosodott, hogy puhasággal nem megyünk semmire és hogy a merevség csak árthat ügyünknek. c) Feltétlenül szükségesek magyar részről az újabb kezdeményezések. Számolni kell azonban azzal, hogy néhány hónapig csak mértékkel lehet ezeket a kezdeményezéseket előterjeszteni. Vigyázni kell arra, hogy ha egy-egy dolgot visszautasítanak, ne kezdjünk újabb és újabb dolgokba. Meg kell szűnnie a kezdeményezés-zuhatagnak. Kezdeményezni, de ők is kezdeményezzenek. Mi a jó viszony fejlesztése érdekében dolgoztunk, de dolgozzanak ők is. Az egyoldalúságot a kezdeményezések terén el kell kerülni. Mindezeket összefoglalva, Ausztria irányában egy óvatos, bizonyos mértékben hűvös, mértéktartó, a kölcsönösséget mindenképpen szem előtt tartó külpolitikára van szükségünk. Ügyelni kell, hogy országunk becsületét, tekintélyét mindenképpen biztosítsuk, megvédjük. A követség feladatai az elkövetkezendő félév, egy év folyamán: 1. ) A Követség újra kezdje meg, azaz folytassa kapcsolatainak építését, anélkül, hogy azt erőltetné. Újra meg kell kezdeni különböző rendezvények szervezését, az április 4-i fogadást stb. A jelenlegi munkánk során szerzett új kapcsolatokat tovább kell fejleszteni (szakszervezet). Közre kell működni, hogy az otthoni szerveink és itteni szervek között új kapcsolatok alakuljanak ki (szakszervezet, Burgenland és a határvidék között). 2. ) Folytatni kell a tavasz folyamán a vagyonjogi tárgyalások albizottságainak a munkáját, különös súlyt fektetve a kettős birtokok kérdésére. Törekedni kell, hogy ebben a pontban megegyezés jöjjön létre. Az év második felében az előkészítő munkálatok állásától függően folytassák a pénzügyi tárgyalásokat. 3. ) Egyezmény kezdeményezése a határjelek helyreállítására, a határképviseleti rendszer megvalósítására és több határbelépő állomás megvalósítására. 4. ) Év végére fel lehetne vetni ismét a magyar közlekedési miniszter és az osztrák közlekedési miniszter találkozásának kérdését, különböző függőben lévő problémák rendezésére. Alap lehet a Bebrits elvtárs által közölt program. 109 5. ) A magyar parlament újjáválasztása után ismét fel kell vetni az osztrák parlamenti delegáció meghívásának kérdését az akkori helyzettől függően. 110 6. ) Kulturális kapcsolataink kiépítését óvatos formában ugyan, de újra meg kell kezdeni. Első lépésként magyar kulturális szervek kiküldöttei és egyes művészek jöjjenek Bebrits Lajos közlekedési miniszter 1956 tavaszán fordult levéllel osztrák kollégájához, Waldbrunner közlekedésügyi miniszterhez, amelyben javasolta a közvetlen megbeszéléseket. Az osztrák parlamenti delegációt 1955 júniusában hívták meg magyarországi látogatásra. Lásd: MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/i KüM 006218/1955 (11. doboz)
