Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Szovjetunióban is és a népi demokratikus országokban is. Remélhető azonban, hogy ezeket a nehézségeket 1-2 év alatt sikerül leküzdeni, s akkor nagyobb gondot fordíthatnak majd Ausztriára is. Példaként említette meg Ausztria szénhelyzetét. Ausztria jelenleg kénytelen az Egyesült Államoktól szenet vásárolni. Ha a szovjet szénhelyzet javul majd, akkor lehet arról szó, hogy a Szovjetunió szenet szállít Ausztriának, mégpedig sokkal olcsóbb áron, mint az amerikai szén, mert nem kerül olyan sokba a szállítása. Ugyanez a helyzet a gabona terén is. Ha pedig Ausztria gazdaságilag érdekeltté válik a velük való együttműködésben, akkor könnyebb lesz az együttműködés más területeken is. Amerika persze nagy erőfeszítéseket tesz abban az irányban, hogy Ausztriát teljesen befolyása alá vonja. Raab is belemegy abba, hogy Ausztria az Egyesült Államok felé jobban közeledjék, mint a Szovjetunió felé. De a Szovjetunió felé is tesz lépéseket, az tagadhatatlan, mégpedig akkor, ha az érdekei úgy kívánják. Raab javasolta Mikojan bécsi útját, mert ebből előnyöket remél Ausztria számára. Legutóbb azt javasolták, hogy Mikojan elvtárs májusban jöjjön Bécsbe. Nem biztos, hogy ez feltétlenül így lesz, lehet, hogy az események ezt nem fogják megengedni. Érdekes továbbá az is, hogy a sajtóban felmerült azon híreket, miszerint Raab Moszkvába is ellátogat, nem cáfolták meg, csak azt jelentették ki, hogy az elnökválasztások előtt erről nem lehet szó. Ami a kulturális kapcsolatokat illeti, szovjet részről arra gondolnak, hogy nem erőltetik ezt a kérdést, s csak akkor tesznek javaslatokat, ha az osztrákok részéről erre kezdeményezés történik. Nem hajlandók olyan helyzetbe kerülni, hogy az osztrákok azt higgyék, csak a Szovjetuniónak fontosak a kulturális kapcsolatok, s azt az osztrákok elutasítsák, ők diktálhassanak. Ezt ajánlják nekünk is. A január 22-i román filmbemutatón beszélgetést folytattam Timosenko elvtárssal, a szovjet nagykövetség tanácsosával. Timosenko elvtárs elmondotta, hogy információik szerint Raab legutóbbi beszéde amerikai kívánságra jött létre. 104 Nixon amerikai alelnök legutóbbi itt tartózkodása 105 alkalmával azt mondotta Raabnak, hogy tartson egy éles hangú beszédet, amelyben a magyarok „orrára koppint". Raab el is készített egy beszédet, amely igen éles volt, a Kádár-kományt támadta stb. Később azonban gondolkodott a dolgon és úgy azt mondotta, hogy most már mindegy, a Kádár-kormányt a beszédével úgysem tudja megbuktatni, a tényeken nem lehet változtatni. Akkor íratta meg ezt a beszédét, amely ravasz módon avatkozik be Magyarország belső ügyeibe. A SPÖ szerepével kapcsolatban a magyar eseményekkel, elmondotta Timosenko elvtárs, hogy biztos információi szerint a Szocialista Párt vezetőségének egyik ülésén elhatározták, hogy Strassert Magyarországra küldik (annak idején 100 ) a magyarországi Raab kancellár január 20-án mondott rádióbeszédében Magyarország számára is lehetséges útként javasolta a semlegességet. A beszédet a magyar politikai vezetés az ország belügyeibe történt beavatkozásnak értékelte és hivatalosan tiltakozott ellene. A javaslat széles visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban, lásd többek között a Neue Zürcher Zeitung 1957. január 22-i (Raab für einen neutralen Status Ungarns), a Frankfurter Allgemeine Zeitung január 21-i (Raab für Neutralität Ungarns), a Salzburger Nachrichten Raab:Gebt auch Ungarn Neutralität!) híradásait illetve a Népszabadság jóval későbbi (1957. február 28.) reakcióját. Valamennyi újságkivágat megtalálható az Open Society Archives gyűjteményében. (789. doboz) Richard Nixon alelnök 1956. december 19-21. között tett látogatást Ausztriában, hogy tájékozódjon a magyar menekültek helyzetéről és tárgyaljon az osztrák kormánynak nyújtandó segítségről. Nyilvánvalóan az 1956 októberi forradalom idején. Az út körülményeit nem ismerjük.
