Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Elemezte Ausztria és a Közös Piac viszonyát, Hangsúlyozta, hogy a társulást a semlegességi kötelezettség biztosítása mellett kívánják megoldani. Előadásából látható volt, hogy a Közös Piac országai nem egységesek ebben a kérdésben. A dél-tiroli németajkú kisebbség érdekében tovább folytatják a tárgyalásokat az olasz kormánnyal. Remélte, hogy Magyarország megérti Ausztria ezzel kapcsolatos álláspontját, figyelembe véve, hogy Romániában is él magyar kisebbség. Az Egyesült Államokra való tekintettel nem ismerték el a Kínai Népköztársaságot, ami széles körökben meg nem értést váltott ki. Péter elvtárs ismertette külpolitikánk főbb törekvéseit. Hangsúlyozta a magyarosztrák jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, és kiemelte, meg lehetne találni az együttműködés megfelelő formáit Ausztria keleti szomszédaival: Magyarországgal, Csehszlovákiával, Jugoszláviával a békés egymás mellett élés szellemében. E négy ország együttműködése jó hatással lenne az európai enyhülés előmozdítására. Bírálóan beszélt Ausztriának a Közös Piachoz történő társulása tervéről. Kiemelte az eddigi felsőszintű találkozások fontosságát, és hozzátette, hogy vannak erők, amelyek a hidegháború folytatását szeretnék. Ennek egyik jele a Die Presse vezércikke, amely a találkozónak hidegháborús magyarázatot adott. 2. ) Kreisky szűkebb körű megbeszélés keretében érdeklődött a Mindszenty-kérdés megoldásának lehetősége felől. Péter elvtárs megmagyarázta álláspontunkat. Ezt Kreisky szemmelláthatólag megértette. Kreisky megkérdezte, hogyan lehetne a határzár ügyét rendezni. Péter elvtárs leszögezte, hogy ez magyar belügy, amit Kreisky elfogadott, majd elmondta, hogy a kérdés rendezése függvénye a nemzetközi helyzet javulásának. Kreisky megkérdezte, hogy amennyiben biztosítékot adnak, hogy a legnagyobb figyelemmel ellenőrzik a határt, ezt elfogadhatónak tartanánk-e. Péter elvtárs lehetőséget látott arra, hogy amennyiben az osztrák fél visszaadja a kiskorúakat és a gazdasági menekülteket, elképzelhető, hogy mi is tudunk további lépést tenni. Ebbe beletartozik a csempészés és több egyéb kérdés is. Kreisky azt javasolta, adjunk át ezzel kapcsolatban feljegyzést, és a maga részéről megvizsgáltatja a helyzetet. Ezt Péter elvtárs elfogadta. Az ún. családegyesítést elsősorban emberiességi szempontok hangoztatásával vetette fel Keisky, aki javasolta a román, bolgár, de a szovjet gyakorlat elfogadását, amely szerint ő maga ír levelet a külügyminiszternek, aki annak alapján megvizsgálja, mit tehet az illető ügyben. 3. ) A kereskedelmi megbeszéléseken magyar részről felsorolták az exportunkat akadályozó tényezőket (EFTA-vám, kedvezmények hiánya, diszkrimináció, rossz hitelfeltételek, liberalizálás hiánya): míg osztrák részről a strukturális kérdésekről, a magyar exportkontingensek kihasználatlanságáról, a forint átválthatóságáról beszéltek. A magyar fél javasolta, hogy kössünk korszerű, a mai követelményeknek megfelelő kereskedelmi szerződést, műszaki-tudományos együttműködési, továbbá áramcsere megállapodást. Osztrák részről behatóan érdeklődtek a Duna-Odera csatorna építésének állásáról és az Intermetallról. 381 1 Intermetall = Vaskohászati Együttműködési Szervezet, a KGST tagországok 1965 január elsején Budapest székhellyel alakult szervezete.
