Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
gondoljuk, hogy ugyanazzal a realisztikus szellemmel, amellyel a jelenlegi egyezményt létrehoztuk, egyéb függő kérdéseket is meg tudunk tárgyalni és meg tudunk oldani. Nagyon értékelem azt, amit Kreisky miniszter úr elmondott az Egyesült Államokkal való kapcsolatról. Az osztrák kormány magatartását illetően számunkra ezek az információk sok mindent megmagyaráznak. A mi kapcsolatunk az Egyesült Államokkal jelenleg a következőképpen áll: azt tudják osztrák vendégeink, hogy ezek a hidegháború nagyon éles időszakában nagyon rosszak voltak; a diplomáciai kapcsolatok megmaradtak, de kölcsönösen ügyvivők képviselik országainkat a másik országban. Tulajdonképpen az elmúlt hónapokban beindultak a tárgyalások a kapcsolatok teljes normalizásálára. De érthető módon a választások idején az amerikai fél nem tudja folytatni ezeket a tárgyalásokat. Azonban minden jel arra mutat, hogy a választások után, az elnök beiktatása után, ezek a tárgyalások megindulnak. Úgy gondoljuk, hogyha ezek a tárgyalások eredményre vezetnek, azok nemcsak a magyar-amerikai kapcsolatokra gyakorolnak jó hatást, hanem általában a közép-európai viszonyokra is. Szeretnék néhány szót mondani az Egyesült Nemzetekkel kapcsolatban. Ez a december l-jén kezdődő közgyűlés lehet, hogy egy kérdés miatt nagyon kritikus helyzetet fog előidézni. Ez az alapokmány ama bizonyos 19. pontjának az érvényesítése. 377 U Thant egyik helyettese a múltban járt itt Magyarországon, vele is folytattam erről megbeszélést. Érdeklődtünk aziránt, hogy a kérdésnek a vitáját nem lehet-e későbbre halasztani. Most a jelek azt mutatják, hogy december elsején ezzel a kérdéssel kezdik a vitát. Jó lenne annak érdekében közreműködni, hogy vagy alakuljon ki valamilyen kompromisszumos megoldás, vagy halasztódjék a vita későbbre. A mi számunkra ez lényeges elvi kérdés. Az világos, hogy semmiféle olyan akcióhoz nem tudunk hozzájárulni, amelyet a Biztonsági Tanács megkerülésével hajtottak végre. Az elképzelhető, hogy az amerikai választások után az amerikai kormány ebben a kérdésben hajlékonyabb lesz. De ha az engedékenyebb magatartás nem következik be, akkor ez az ENSZ-közgyülés nagyon kritikus kimenetelű lesz és ezt a helyzetet jobb lenne elkerülni, és a vitát inkább későbbre halasztani. Kreisky miniszter úr utalt a genfi kereskedelmi és fejlesztési konferenciára. 378 Kaptunk olyan tájékoztatást, hogy tárgyalás folyik arról, hogy a Kereskedelemfejlesztési Tanácsnak, amelyik ennek a konferenciának az eredményeként létrejött, esetleg Bécsben lenne a székhelye. Érdekelne bennünket, hogy mi valóban ezen a téren a helyzet. Szeretném megmondani, hogy mi örülnénk annak, ha itt lenne ennek a Tanácsnak a székhelye, itt a szomszédban. Nemcsak azért, mert olcsóbb lenne a Tanács munkájában való részvétel, de sokkal egyszerűbb nekünk a bécsi Atomhatóság, mint az ENSZ ülésein való részvétel New Yorkban. De nemcsak ezért a pénzügyi szempontért örülnénk ennek, hanem mert Közép-Európának a részvétele a nemzetközi életben ismét fokozódna. Szeretném megköszönni azokat a magyarázatokat és információkat, amelyeket Kreisky miniszter úr a Közös Piaccal kapcsolatos tárgyalásokról elmondott. Szeretném Az ENSZ 19. közgyűlésén, 1964 decemberében válsághelyzet alakult ki, miután az Egyesült Államok az Alapokmányra történő hivatkozással megkísérelte több olyan ország szavazati jogát megvonatni, amelyek nem járultak hozzá a kongói békefenntartó akció költségeihez. Az ENSZ védnöksége alatt rendezett konferenciát 1964. március 23-június 15. között tartották Genfben. Lásd: Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon. Szerk. Hajdú Gyula. 2. teljesen átdolgozott kiadás. Akadémiai k., Budapest, 1967. 240-241. old.
