Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

helyettes), úgy éreztük, hogy osztrák részről is melegen fogadták. Azt remélem, hogy a ma esti fogadáson alkalma lesz Kreisky miniszter úrnak Fock miniszterelnök-helyettessel is találkozni. Ez a mostani első hivatalos jellegű látogatás az osztrák-magyar kapcsolatokon túlmenően általános nemzetközi vonatkozásban is jelentős. Magától értetődik, hogy a kapcsolatok ilyen fejlődésének és a nemzetközi helyzet mostani alakulásának nem mindenki örül. Bizonyára nem veszik rossz néven osztrák vendégeink, hogyha megemlítem, hogy én személyesen például nem nagyon örültem a Die Presse című bécsi napilap tegnapi vezércikkének. 375 Ez a vezércikk egy békés akciónak hidegháborús magyarázatot adott. Sajnos egy volt magyar honfitársunk írta ezt a cikket. Aki azonban nagyon szeret dicsekedni hivatalos osztrák kapcsolatokkal. Azok a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges körök, emigránsok és mások, amelyek Bécsben a légkört mérgezni akarják, azt gondoljuk, hogy sok kárt a jövőben már nem tudnak okozni. Ha mi azon a vonalon, amelyet Kreisky miniszter úr ismertetett kapcsolatainkra vonatkozóan, amellyel mi egyetértünk, közös erőfeszítéssel haladunk előre, akkor az ilyen tünetet el tudjuk szigetelni és hatástalanná tenni. Én nagy örömmel hallottam Kreisky miniszter úr elvi megállapításait arra vonatkozóan, hogy a szomszédos szocialista országokkal az osztrák kormány hogyan kívánja érvényesíteni a megbékélés politikáját. Biztosak vagyunk abban, hogy ennek a 4 országnak a fokozott együttműködése — Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország — az egész európai nemzetközi helyzetre nagyon kedvező hatást tud gyakorolni. Az Osztrák-Magyar Monarchiának az emlékei különböző értékűek és különböző előjelűek. Azért azt is hangsúlyozni lehet, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia keretében eltöltött éveknek, a nemzedékeknek a tapasztalatait a jövőben hasznosítani lehet. Oly sok gazdasági, kulturális kapcsolat emléke él, hogy azok haszno­sítása segítheti a jövendő együttműködést. Úgy gondoljuk, hogy az eddiginél sokkal bátrabban kell az együttműködésre törekedni. Szeretnék a Magyar Népköztársaság külpolitikájával kapcsolatban, hasonlóan bizalmas módon, néhány kérdést illetően magyarázatot és információt adni. Egy nyilvánvaló, hogy a helyzetünkben sok különbség van. Más a társadalmi rendszerünk és más a nemzetközi szituációnk. Mi a szocialista országok közösségébe tartozunk. Mi tagjai vagyunk a KGST-nek, tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek. Viszont mi ezeket a kapcsolatokat a saját népünk fejlődése, békéje érdekében hasznosaknak és szükségesek­nek tartjuk. Azt a fejlődést, amelyet az utóbbi években a Magyar Népköztársaság elért, ezek a kapcsolatok tették lehetővé, és ezekből a kapcsolatokból két dolgot szeretnék különösen kiemelni. Itt a Duna völgyében a nemzetiségeknek, a különböző nemzetiségű lakosságnak nagy keveredése alakult ki a történelem során. A nemzetiségeknek ezt a nagy keveredését a múltban sok ellenségeskedésre használták fel. A második világháború után az új viszonyok között alakult ki annak a lehetősége, hogy a népeknek, nemzeteknek ez a keveredése ne az antagonizmusnak a tényezője legyen, hanem a békés egymás mellett éléséé. Ebben az évben Csehszlovákia és Magyarország között olyan mértékig fokozódott a turistaforgalom, hogy mintegy 800 000 magyar járt Csehszlovákiában és mintegy 600-700 000 csehszlovák állampolgár járt Magyarországon, csehek, szlovákok, magyarok vegyesen, és ebben az irányban a kapcsolatok tovább fognak fejlődni. Die Presse 1964. Oktober 30. (1) Ludwig Marlon cikke: „Der Anfang"

Next

/
Thumbnails
Contents