Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

egy elhatározáshoz jutunk, akkor amellett kitartunk. Nem akarom eltitkolni, hogy Kínával és Koreával kapcsolatban politikánk a teljes megelégedést váltotta volna ki az egész világon, de megállapítom, hogy a másik oldalról sem hagytuk magunkat befolyásolni. Kapcsolatokat kell fenntartani olyan országokkal is, akikkel eddig nem sikerült, és a jövőben meg kell találni a módját ennek is. Ami a kapcsolatokat Kínával illeti, a diplomáciai kapcsolatok felvételére Ausztriának nincs konkrét lehetősége. Ez Amerikában igen erős visszhangot keltene, ezt nem tehetjük meg amerikai barátainkkal szemben. Az ENSZ-ben 5 éve tárgyalunk a felvételről, a diplomáciai kapcsolatokat nem vehetjük fel, ez amerikai viszonyunkból folyik. Ausztria nagyon sokat köszönhet az Egyesült Államoknak kulturális, pénzügyi és gazdasági téren, és ez az, ami nem teszi lehetővé a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Hogy minden kétséget, félreértést kizárjak, egy-két nyílt szót mondanék a német kérdéshez. Azt hinni, hogy azért, mert kis ország vagyunk, nem jó, hogy a nagy szomszédunk még nagyobb legyen, s ezért ez nekünk nem érdekünk, ez teljesen téves nézet. Az, hogy Közép-Európában két Németország van, ennél sokkal nagyobb probléma. Nem lehet a politikai fejlődést előrelátni. Adenauer nagy ember volt és befolyásolta a német politikát, ez azonban világprobléma, és nagyon örülnénk, ha ebben a kérdésben megfelelő megoldás jönne létre. Fontos azonban, hogy visszautasítunk minden olyan megoldást, ami nem békés úton jönne létre. Véleményem szerint csak békés rendezés jöhet szóba, esetleg az ENSZ-Charta alapján. A harmadik Önöket érdeklő kérdés Ausztria és az EWG viszonya, talán ehhez is fűznék egy-két szót. Ez bizony sok problémát okoz nekünk. A másik oldalon viszont komoly gondot okoz Ausztria gazdasági fejlődése. Ez nem egyszerű kérdés. Az osztrák gazdaság a legutóbbi években olyan módon fejlődött, amelyet nem lehetett előrelátni vagy legalább is sokan nem látták előre. Az ipari termelés 1/4-ét szállítjuk külföldre. Svájc termelésének felét exportálja. Egyrészt az egyre fejlődő export, másrészt az osztrák állampolgár növekvő jómódja azt a kötelezettséget róják a szövetségi kormányra, hogy ne csak fenntartsa a jelenlegi helyzetet, hanem a fejlődést is biztosítsa. Ezt követeli Ausztria gazdasági jövője, ezt követelik az osztrák állampolgárok, és nekünk ennek a feladatnak meg is kell felelnünk. Az EWG-vel megegyezést kell létrehozni, ez nagyon nehéz, mert az EWG-ben különböző álláspontok uralkodnak. Franciaország gyors tárgyalást követel. A Német Szövetségi Köztársaság kívánságainkkal szemben pozitív és minden tekintetben támogatja az osztrák álláspontot. Hollandia ettől eltérő véleményen van, azt gondolja, Ausztria legyen mindkét gazdasági egyesülésnek, az EFTA-nak és az EWG-nek is tagja, amit viszont a többi állam lehetetlennek tart és visszautasít. Javasolta még a szabadkereskedelmi zónát és a vámuniót mint megoldási lehetőséget. Az olasz magatartás egyáltalán nem negatív a problémában, és ebben a kis körben is megmondom, hogy mindkét oldalon, osztrák és olasz oldalon, kínosan ügyelünk arra, hogy a dél-tiroli vita vagy annak folyománya más kérdésre át ne terjedjen. A közeljövőben olasz hetet rendezünk, ami nagy nyilvánosság mellett kulturális viszonyunk fejlődését van hivatva bemutatni. Az olaszok arra az álláspontra helyezkednek, ami, ha létrejön, tiszta társulási viszony lenne, ha pedig ez nem jönne létre, kereskedelmi szerződést javasolnak, ez azonban nem hozhat olyan előnyöket, mint az EWG-szerződés. Olaszország és Belgium