Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
felkérést elfogadta, s így azt levélben megerősítettem. A rendezvényre a kijáró udvariasság alapján, meghívtam Drimmel minisztert és egyben bejelentettem Bognár elvtárssal nála teendő látogatásunk szándékát. A miniszter válaszában jókívánságait fejezte ki a Collegium Hungaricum működéséhez, felemlítette Weikert szereplését. A nála tett személyes látogatáskor lefolyt beszélgetésről már jelentettem. 321 b) Az osztrák Külügyminisztérium vonalán: A Collegium Hungaricum új épülete felavatására a magyar-osztrák kapcsolatoknak a megmerevedett vagyonjogi tárgyalások következtébeni kedvezőtlen légkörének idején került sor. Az osztrák Külügyminisztériumnak ebből kifolyólag velünk szembeni előnytelen magatartását még megnövelte az, mikor tudomást szerzett az osztrák Oktatásügyi Minisztérium képviselőjének tervbe vett szerepléséről a Collegium Hungaricum megnyitási ünnepségén. Az osztrák Külügyminisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium között a külfölddel való kulturális kapcsolat tekintetében hosszú idő óta megoldatlan hatásköri vita folyik, és a magyar Collegium Hungaricum megnyitása — a Külügyminisztérium felfogása szerint — a Külügyminisztériumra tartozott volna. Mindezek következményeként a külügyminiszter különböző, helyt nem álló formai hibákra hivatkozva, (a Collegium Hungaricum új épületbe költözését csak formális szóbeli jegyzékkel jelentettük, a Collegium Hungaricum új igazgatóját a követség előbb mutatta be az oktatási minisztériumban, mint a külügyben), noha azok valótlanságát a követség bebizonyította, megtiltotta, hogy a Külügyminisztérium beosztottai a CH megnyitó ünnepségén megjelenjenek és meghívólevelemre kimért hangú lemondóválaszt küldött. A külügyminiszter ezen rendelkezésével egyrészt ki akarta védeni azt, hogy a rendezvényen a külügyminisztérium csak vendég, az oktatásügyi minisztérium viszont aktív szereplő legyen, másrészt meg akarta mutatni a magyar-osztrák vagyonjogi tárgyalások állása feletti nemtetszését: A megjelenést letiltó rendelkezését azonban osztrák kulturális körökben, ahol a két miniszter közötti hatásköri versengés ismert, nagyon elítélendőnek tartották. A vagyonjogi tárgyalásokra való utalást, a gazdasági terület nézeteltéréseinek kulturális térre való kivetítését sem tartották semmiképpen sem elfogadhatónak. Értékelés: A CH újraműködtetése szempontjából az osztrák külügyminisztérium magatartása nem döntő jelentőségű. Számunkra kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a CH tevékenységéhez az oktatásügyi minisztérium megnyerésére van szükség, miután Ausztriában minden jelentős tudományos és kulturális intézmény, egyetem, főiskola, iskola ennek a hatáskörébe tartozik; a tudományos és kulturális kapcsolatok az Osztrák Néppárt, az oktatásügyi minisztérium vonalán vannak; az Osztrák Szocialista Párt, a külügyminisztérium hosszú idő óta eredménytelen harcot folytat a tudományos, a kulturális területen való nagyobb befolyásáért. Az oktatásügyi minisztérium szereplése a Collegium Hungaricum megnyitásán, magasrangú tisztviselőinek nagy számban való jelenléte bátorítólag hatott a politikailag függőségben lévő osztrák kulturális személyiségekre; többször elhangzott részükről, hogy az OM szereplése a CH megnyitásán „menlevél" ahhoz, hogy a CH-ba el lehessen járni. Bognár elvtárs az ünnepségen elhangzott beszédében kihangsúlyozta, hogy a magyar-osztrák kulturális kapcsolatoknál két egyenlő partnerről van szó, ahol mindkét 1 Lásd SL 64. sz. iratot.
