Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
A magyar-osztrák kapcsolatok történetéhez 1956-1964
szembeni ellenséges magatartásban." Figyelemre méltó volt, hogy Péter lebecsülte Kreisky küszöbön álló lengyelországi és jugoszláviai utazásának jelentőségét is. A vitában Fodor Zoltán, a hajdani spanyolos kommunista, a II. számú Politikai osztály vezetője Péter Jánossal értett egyet, míg Sík Endre és Púja Frigyes igyekeztek köztes álláspontot elfoglalni. Végül az igen ellentmondásosan felszólaló Sík az osztrák politikusok magatartását az Anschluß előtti időszakkal hasonlította össze, amikor, mint mondotta, pártállástól függetlenül valamennyien nácik voltak, majd így folytatta: „Mind amerikai szolgálatban állnak. Kreisky azt csinálja, amit az amerikaiak parancsolnak nekik. ... szilárdan ellenséges magatartást tanúsítanak velünk szemben." 54 Azt javasolta, hogy meg kell nézni, hol szükséges Péter János hozzászólása szellemében javítani a határozati javaslaton. Pozitív eleme volt a vitának, hogy legalább a másodlagos problémák között itt is szó esett a vízumrendszer felülvizsgálatáról. 55 A határozat (illetve a külképviseleteknek kiküldött összefoglaló) ezzel szemben, bár nagy vonalakban rögzítette az eltérő álláspontokat, a kapcsolatok kedvező alakulásáról beszélt és elismerte a bécsi követ jó munkáját. A további feladatokat illetően némi visszafogottsággal a korábbi irányvonalat erősítette meg. 56 A minisztériumi osztrák referatúra és a minisztérium vezetői, illetve Sebes István között meglévő — a következő fél esztendőben több dokumentumban ismételten körvonalazódó 57 — véleménykülönbségek hátterét csak átfogóbb, az egész magyar külpolitikára kiterjedő elemzéssel lehet feltárni. Ennek során tisztázódhat az is, hogy 1960 nyarára, eltekintve a két hatalmi blokk között időközben lezajlott konfliktusok — elsősorban a Szovjetunió felett lelőtt amerikai kémrepülő okozta válság — hatásától, milyen körülmények következtében futott zátonyra a magyar-osztrák rendezés hajója. E folyamat egyik eleme volt, hogy a magyar külügyminisztérium júniusi 23-án, miközben 1956 ősze óta első ízben kiterjedt program keretében szakminiszteri szintű látogatásra 58 került sor Ausztriában, terjedelmes jegyzéket nyújtott át a budapesti osztrák követnek. Ebben, a Nyikita Hruscsov vezette szovjet kormányküldöttség ausztriai útja előestéjén, a magyar politika ismét a korábbi zsarolási módszerrel próbálkozott és vádak sorát zúdította Ausztriára. Nem kétséges, attól a szándéktól vezettetve, hogy ezzel vagy engedményekre kényszeríti az osztrákokat, vagy ellenkező esetben lelassítja az közeledési folyamatot. A látogatás — egyes magyar vezetőknek szovjet részről is táplált reményei ellenére — azonban semmiféle változást nem okozott az osztrák külpolitikában. 59 így augusztustól ismét megsokszorozódtak a magyar részről elkövetett 53 V.Ö. MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 005634/1960 (8. doboz) Jegyzőkönyv 7. old. 54 MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 005634/1960 (8. doboz) Jegyzőkönyv 16. old. 55 1960 októberében a Politikai Bizottság döntése alapján valamelyest enyhültek az utazásokat korlátozó intézkedések. V.ö. Fülöp M.-Sipos P.: i.m. 433. old. 56 Lásd a 46. sz. iratot. 57 MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 005634/1960 (8. doboz): Rác Lajos a n. Politikai osztály helyettes vezetőjének 1960. május 17-én kelt feljegyzése, Sebes István követ 1960. július 29-én kelt 114/6/szt./1960 sz. jelentése és Púja Frigyes szeptember 7-én kelt válasza, továbbá a Magyar Nemzet 1960. április 10-i számában „A humanizmus vámszedői" címmel megjelent írás. 58 Incze Jenő külkereskedelmi miniszter utazása. Lásd a 49. sz. iratot. 59 Lásd a 47. sz. iratot és a MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/b KüM 005634/1960 (8. doboz) jelzet alatt Sebes István jelentését: „eddigi értesülésem szerint a Hruscsov-látogatás folyamán a tárgyalásokon nem került szóba Ausztriának Magyarországhoz való viszonya, de ha szóba került volna — az egész látogatás
