Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
Sebes István követ jelentése Sulyok Béla pénzügyminiszter-helyettesnek a magyar-osztrák vagyonjogi kérdések rendezése ügyében Bruno Kreisky külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről Bécs, 1963. október 22. 1075/szt/1963. Kreisky hétfőn fél ötkor Halusa társaságában fogadta Sulyok elvtársat, akit elkísértem. Sulyok elvtárs néhány bevezető szava után Kreisky rövidesen átvette a szót és lényegében a következőket fejtette ki: Magyarországgal a kapcsolatok az utóbbi években lényegesen megjavultak, de további nagy lehetőségek volnának a kapcsolatok fejlesztésére gazdasági területen, kulturális téren és máshol, amit elősegít az is, hogy szomszédok vagyunk, szoros kapcsolatok jöttek létre a két ország között az évszázadok folyamán és Ausztriában a magyarok iránt rokonszenvvel viseltetnek. Nyugaton is nagy figyelemmel kísérik, hogyan alakul Ausztriának a szomszédokkal való kapcsolata, és azt értékmérőnek tekintik a tényleges koexistencia megvalósítására. Ha sikerülne megoldani a vagyonjogi kérdéseket, az osztrák közvéleményt még inkább megnyerné a magyarokkal való kapcsolatok fejlesztésének támogatására. A magyarok további előnyre (Vorsprung) tennének szert és minden területen újabb lehetőségeket nyernének a kapcsolatok fejlesztésére. 0 nyomatékosan alá akarja húzni, hogy a vagyonjogi kérdések megoldásának döntő jelentősége van ebből a szempontból, mert Ausztriában konzervatív többség van, és a közvéleményre tekintettel kell lenni, amely ennek a kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonít. Ő annak a szocialista pártnak a másodelnöke, mely keresi a közeledés lehetőségeit. Amióta például Romániával megkötötték a vagyonjogi egyezményt, 308 rohamosan növekednek a mindenoldalú kapcsolatok, de Magyarországgal még ezt felülmúló közeledés jöhetne létre, például gazdasági területen, mert az adottságok erre inkább megvannak. Neki az a véleménye, hogy gyors megoldásra kellene törekedni, és a hosszas tárgyalások, a részletes" számítgatások és jogi viták helyett egy olyan globális összegben megállapodni^ amely egyszer s mindenkorra felszámolja a vagyonjogi ügyeket, úgy ahogyan ez Romániával és Bulgáriával történt. Halusát megszidta, mert túl sok időt eltöltött Budapesten. Úgy gondolja, hogy Sulyok miniszter olyan javaslatokkal jön, mely ezt a gyors megoldást segíti elő. Sulyok elvtárs előadta, hogy magyar részről már eddig is bebizonyították, hogy készek a megegyezésre, és a kettős birtokosok kérdésében olyan előrehaladottak a tárgyalások, hogy lényegében a megállapodás készen van. Hajlandók vagyunk arra, hogy vállaljuk annak az összegnek a megfizetését, amely a mi terhünkre mutatkozik. (Ekkor Halusa közbeszólt, hogy éppen a legfontosabb kérdésben, az értékelésben még nem egyeztek meg. Kreisky megkérdezte, hogy kb. mennyi annak az összegnek a nagysága, Az egyezményt Kreisky külügyminiszter 1963. július 2-4. között lezajlott bukaresti látogatása alkalmával írták alá.
