Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

anyagi, hanem propagandaszempontból is kívánatos tovább növelni a hozzánk beutazók számát. A megnövekedett idegenforgalom lebonyolításához új, gördülékenyebb módszerek alkalmazása szükséges a vízumok kiadásánál, a beutazó vendégek ellátásánál stb. A külföldre távozott magyar állampolgárok között növekedett az érdeklődés a konzuli útlevél, a hazatérés iránt, bár az ellenséges propaganda és az osztrák hatóságok nehézségeket okoznak. A magyar lojális egyesületek úgy létszámban, mint szervezetileg tovább fejlődtek. A követség tanácsait, irányítását elfogadják. A bomlási folyamat a jobboldali emigrációnál tovább folytatódik. A legközelebbi időszak fő feladata: a burgenlandi magyar egyesületi csoportok megerősítése, illetve újabbak megszervezése: a grazi egyesület aktivizálása; a nyugati osztrák városokban lévő magyarokkal a kapcsolat megteremtése. A követség személyi kapcsolatait befolyásolták az ez időszakban végrehajtott személyi változások. A távozó diplomaták valamennyi kapcsolatukat átadták utódaiknak. A feladat az, hogy a kapcsolatokat ne csak megtartsák, hanem elmélyítsék, illetve kiszélesítsék, ami egyelőre a sajtóvonalon sikerrel halad előre. Az elmúlt időszakban három minisztert látogattam meg: Kreisky külügyminisztert, valamint Baczoni elvtárssal együtt Bock minisztert és Erdei elvtárssal együtt Hartmann minisztert. Baczoni elvtárssal együtt meg akartam látogatni Bielka főtitkárt, de ezt a Központ leállította. Fogadásokon vagy rendezvényeken beszélgettem Pittermann, Waldbrunner, Afritsch, Drimmel miniszterekkel, Steiner és Kranzlmayr államtitkárokkal, Jonas és Slavik bécsi polgármesterrel ill. alpolgármesterrel, Lentsch tartományfőnökkel, számos külügyi főtisztviselővel: Bielka főtitkárral, Kirschläger, Marquet, Gödel, Winterstein követekkel; az SPÖ főtitkárával Probsttal, FPÖ egyik vezetőjével Gredlerrel, Olahval, a Szakszervezeti Szövetség elnökével, a kereskedelmi kamara vezetőivel, számos csoportfőnökkel. Fogadásaimon, ill. vacsorákon részt vettek: Leitner, Thalberg, Halusa KüM követek, Schantl a vasút vezérigazgatója, Scheidl a Rádió vezérigazgatója, több csoportfőnök, valamint a KPÖ Politikai Bizottságának tagjai. A jövőben a személyi kapcsolatokat még szélesíteni kell. Az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi beszámolója megállapította: „Arra törekszünk, hogy Ausztriával a kapcsolatunk ne csak normális, hanem jószomszédi is legyen. Úgy véljük, hogy hasznos együttműködés lehetséges a két ország között."

303 A kollégium határozata, kimondja, hogy Ausztriával való kapcsolatainkat minden téren fejleszteni kell. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása csak aktív, mozgékony, kezdeményező, rugalmas diplomáciával valósítható meg. A kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, ha akadályokkal is, de továbbra is megvannak. Az eddigi eredményeinkre és kapcsolatainkra támaszkodva haladhatunk előre. Az MSZMP VIII. kongresszusán a Kádár János első titkár által előterjesztett beszámoló hangsúlyozta a kapcsolatok jó szomszédi jellegét, a békés egymás mellett élés jegyében kifejtendő együttműködést. Kádár azonban beszélt arról is, hogy ehhez az osztrák fél erőterljesebb fellépése is szükséges lenne pl. az országban tevékenykedő kémekkel szemben. (Lásd: Kádár János beszédei, Budapest, Kossuth, 1967. 68. old.) A kongresszus határozata a következőket állapította meg : „Jó szomszédi viszonyra törekszünk a semleges Ausztriával, a békeszerető osztrák néppel. Azt várjuk, hogy következetesen érvényesítse a semlegesség elvét." In: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Sajtó alá rendezte Vass Henrik, Ságvári Ágnes (Budapest, Kossuth, 1973) 581. old.