Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

Összefoglalva Az osztrák kormány külpolitikája főképpen az integrációs törekvése meggyorsítása következtében várhatóan az eddiginél negatívabb irányba fog fejlődni, azaz fokozatosan erősödik a nyugati államokkal való együttműködés, a nyugati imperialisták nemzetközi politikájának támogatása, valamint az osztrák semlegesség további fellazítása. A közeljövőben azonban nem lehet várni, hogy hirtelen vagy alapvető fordulat következik be az osztrák külpolitikában. A fent kifejtett negatív jelenségek ellenére nem valószínű, hogy Ausztriának a szocialista országokkal való viszonya lényegesen eltérne az eddig követett vonaltól. Ausztria magatartását a továbbiakban még két körülmény befolyásolhatja: Egyrészt csökkenhet a feszültség a két tábor között, amelynek hatása Ausztriában is megmutatkozna, másrészt a gazdasági helyzet rosszabbodása arra késztetheti őket, hogy a keletre vezető utakat nyitva hagyják. Magyar-osztrák kapcsolatok Kapcsolataink jövőbeni alakulása szempontjából számunkra a leglényegesebb kérdés az, vajon az ÖVP választási győzelme és ennek következtében a reakciós erők előretörése Ausztriában feltétlen azzal a következménnyel jár-e, hogy megromlik a szocialista országokkal, közöttük Magyarországgal a viszony. Ausztria jelenlegi bel- és külpolitikai helyzete, valamint a nemzetközi erőviszonyok reális megítélése alapján várhatólag nem fog lényeges változás bekövetkezni kapcsolatainkban. Külpolitikailag az osztrák burzsoázia jelentős érdekcsoportjai érdekelve vannak abban, hogy elsősorban a gazdasági kapcsolatok legalább a jelenlegi szinten fennmaradjanak, sőt a gazdasági helyzet rosszabbodása esetén esetleg növekedjenek, nehogy Ausztria teljesen ki legyen szolgáltatva az erösebb és fejlettebb tőkés országok akaratának és konkurenciájának. A kapcsolatok fejlesztésére törekedhetnek, ha Ausztria nagyobb szerepet kap a szocialista országok felé irányuló nyugati fellazítási tervekben. Ha a gazdasági helyzet romlik és az osztályellentétek kiélesednek, belpolitikai okokból — a célból, hogy a szocialista országok vonzóerejét csökkentsék — esetleg megszigoríthatják a kulturális propagandánkat, a sportkapcsolatokat, illetve a kölcsönös utazásokat. A nemzetközi helyzet esetleges enyhülése, főleg a berlini feszültség csökkenése, illetve bármilyen szovjet-amerikai közeledés a kapcsolatok fejlesztése irányában hathat. A magyar kérdés „elhalása" is nagyobb mozgási lehetőséget nyújt a magyar-osztrák kapcsolatok javítására. A jelenleg Magyarországon végbement fejlődésnek szintén pozitív kihatása van a kapcsolatokra, ami az osztrák közhangulat irántunk való lassú, fokozatos megváltozásában mutatkozik, s ami részben az osztrák sajtóban is tükröződik. Bár a SPÖ az utóbbi években fokozatosan pozitívabb állásfoglaláshoz jutott el a szocialista országokkal való viszony tekintetében, mégis lehetséges, hogy az ÖVP választási megerősödése — tehát egy polgári pártnak a külpolitikára gyakorolt nagyobb befolyása — esetleg azt jelentheti, hogy tovább mernek menni mint a szocialisták, mert nekik nem kell félni attól, hogy kommunista barátsággal vádolják meg őket. A választások előtt, majd a kormányalakítási tárgyalások miatt az osztrák fél tartózkodó magatartást tanúsított irányunkban, különösen a hivatalos kormányszintű kapcsolatok terén. Hartmann földművelésügyi miniszter kitért a mezőgazdasági kiál-