Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)

Dokumentumok

korrnánymegbízásból történő félhivatalos missziónak tekinthető, abból a célból, hogy a kapcsolatot a magyar kormány vezetőjével felvegye és ott a két országot közelről érdeklő kérdéseket megbeszéljen. Véleményem szerint a következő kérdésekről volna kívánatos Raabbal tárgyalni. A magyar kormány azt az álláspontot képviseli, hogy minden előfeltétele megvan annak, hogy országaink — a különböző társadalmi rendszerű országok egymás mellett élése alapján — a legszorosabb gazdasági, kulturális, tudományos és más irányú kapcsolatot építsenek ki egymással és jó szomszédi viszonyt teremtsenek meg. A kereskedelmi kapcsolatok az országaink között az utóbbi években számottevően növekedtek, és a szomszédságból adódó előny kihasználásával nagy lehetőség van ezek további fejlesztésére. Ez év őszén lejár a Magyarország és Ausztria között 3 évre kötött árucsereforgalmi szerződés, új 5 évre szóló megállapodást kívánunk kötni. Javaslatot tettünk továbbá Ausztriának egy vámegyezmény megkötésére. Hasznosnak tartanánk a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztése lehetőségének beható tanulmányozására gazdasági küldöttségek időszakonkénti kölcsönös látogatását. Megvan a lehetőség országaink ipara közötti műszaki tudományos együttműködésre. A harmadik országok felé irányuló kereskedelem kifejlesztésénél a két ország között szintén együttműködés jöhetne létre. Az országaink közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat hátráltatja és veszélyezteti Ausztriának az a törekvése, hogy csatlakozzon a nyugat-európai zárt gazdasági csoportosulásokhoz, melynek következtében hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a Magyarországból Ausztriába kivitt áruk. Ezzel kapcsolatos elvi álláspontunkat ki kell fejteni. A két ország közötti függőben lévő vagyonjogi kérdések rendezésére irányuló tárgyalások évek óta húzódnak anélkül, hogy lényeges eredményre vezettek volna. A magyar fél véleménye szerint fennáll a mindkét felet kielégítő megegyezés lehetősége, éppen ezért a tárgyalások mielőbbi befejezésére kellene törekedni. Sajnálattal kell megállapítani, hogy bár a tárgyalások elhúzódása az osztrák fél magatartása miatt következett be, mégis osztrák hivatalos körök az osztrák közvélemény előtt ezért a felelősséget a magyar félre próbálják áthárítani. A vagyonjogi kérdéseknél kívánatos volna szóvá tenni a Magyarországról a háború után a németek által elhurcolt kultúrjavak ügyét, amelyet mindezideig az osztrákok vonakodnak visszaadni. Az országaink közötti kulturális-tudományos kapcsolatok sok évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Országaink népei élete jobb megismerésének, a kölcsönös megértés és bizalom előmozdításának egyik legjobb eszköze lehetővé tenni és támogatni egymás művészeti, irodalmi, zenei és tudományos intézményeinek állandó és széles körű érintkezését. Sajnos ezideig az osztrák hivatalos kulturális szervek csak csekély mértékben segítették a kulturális kapcsolatok fejlődését, amiért az nem bontakozhatott ki kívánatos mértékben. A kulturális kapcsolatok akkor fejlődhetnek országaink között szilárd alapokon, ha az osztrák hivatalos kulturális szervek megváltoztatják eddigi állásfoglalásaikat, s valóban támogatni fogják a kulturális érintkezés széles körű kibontakozását. Országaink kulturális kapcsolatának egészséges fejlődéséhez, a békés és jószomszédi viszonyhoz szükséges megfelelő légkör kialakításához nagymértékben hozzájárulnak, ha Ausztria előmozdítaná és támogatná kiállítások, hangversenyek,