Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
A magyar-osztrák kapcsolatok történetéhez 1956-1964
decemberében átfogó jelentésben ismertetett feletteseivel. 1958 tavaszán Dr. Karall egykori tartományfőnök vezetésével a Burgenlandi Kereskedelmi Kamara küldöttsége folytatott Budapesten tárgyalásokat. Nyáron a tartományi kormány megbízásából Dr. August Ernst tartományi levéltáros és munkatársa levéltári kutatásokat végeztek a Magyar Országos Levéltárban. Az 1959-ben tervezett Haydn-ünnepségekre a tartományi kormány meghívott egy soproni zenekart, mialatt Drimmel oktatási miniszter közbelépésére az Osztrák Tudományos Akadémia válasz nélkül hagyta a magyar testvérintézmény levelét egy közös program ügyében. A követ élesen kikelt a tartományi külön utak ellen, és különösen felpanaszolta, hogy tartományi vezetők a nyilvánosság előtt sokkal enyhébben ítélték meg a határincidenseket, mint a bécsi külügyminisztérium, ami csökkentette az osztrák tiltakozások súlyát. 40 Október hó folyamán egyébként budapesti kezdeményezésre a Szövetségi Kereskedelmi és Iparkamara ipari szekciója is három tagú delegációt küldött Budapestre a Kisiparosok Országos Szövetségével való kapcsolat felvételre. 41 Mindezeknek a fényében fokozott jelentőséget kapott az a tény, hogy a következő évben, hasonlóan a Magyarország nemzetközi megítélésében tapasztalható változásokhoz, 42 valóban gyors és jelentős — lényegében már hosszú ideje előkészített — lépések történtek a normalizálás felé vezető úton. Az osztrák parlament ratifikálta az 1956-ban aláírt vízügyi egyezményt, megkötötték az országúti teherfuvarozási egyezményt, aláírták a légügyi egyezményt. Ami a legfontosabb volt, 1959 októberében megemelt értékű három éves árucsereforgalmi szerződést írtak alá, amelybe beépítették a harmadik országban történő ipari együttműködést. Igen jelentős volt az 1956-ban félbe szakadt vagyonjogi megbeszélések albizottsági szintű folytatása, nem hoztak viszont érdemi előrelépést a forradalom idején szülők nélkül Ausztriába került kiskorú gyermekek — mindinkább oka fogyottá vált — sorsáról tartott diplomáciai egyeztetések. Szakértői szinten megbeszélések kezdődtek növényvédelmi és állategészségügyi, továbbá jogsegély- és szociálpolitikai egyezményekről. A tavasz folyamán a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt osztrák gazdasági csoportok nyomására Johann Wagner burgenlandi tartományfőnök vezetésével kormányküldöttség utazott Budapestre a Nemzetközi Vásár alkalmából, amelynek tagja volt Gruber volt külügyminiszter is. Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes meghívást kapott a bécsi nemzetközi vásár megnyitására. Ezenfelül szakszervezeti, társadalombiztosítási, élelmiszeripari és szövetkezeti (ez utóbbi Nyers Rezső SZÖVOSZ-elnökkel az élen) delegációk jártak Ausztriában. Aligha többet mint hiú reményeket tükröztek viszont azok a magas szintű magyar meghívások, amelyeket Raab kancellárnak és a frissen kinevezett Kreisky külügyminiszternek adtak át az év folyamán. A leghatásosabb változás a sporttalálkozók felújított rendszerességében, újságíró-látogatások kezdeményezésében és a kulturális rendezvények — igaz nem államközi szintű — újraindításában történt. Az osztrák külügy vezetői láthatóan értékelték, hogy 1959 szeptemberében Púja Frigyes helyére Sebes István addigi külügyminiszter-helyettest nevezték ki Bécsbe, noha Sebest dogmatikus kommunistaként tartották számon a Ballhausplatzon. A protokolláris 40 ÖStA AdR BKA/AA Pol.II. Ungarn 2 GZ 558.089-Pol./1958. 41 Uo. GZ 554.924-Pol./l 958. 42 így látja az 1959. évi eseményeket (nyugat-)német vonatkozásban Ruff Mihály is A magyar-NSZK kapcsolatok (1960-1963) c. tanulmányában. In: Múltunk 1999. 3. sz. 6. old.
