Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
tennivaló." A menekültektől szólva megjegyezte: „A politikai kérdésekben szükségesnek látszik, hogy bizonyos tartózkodást tanúsítsanak, nehogy a vendéglátó országnak más államokhoz fűződő viszonyát felesleges módon megrontsák." 263 Az az értékelés, hogy az Ausztriával való kapcsolataink megjavításának feltételei továbbra is fennállnak, egyáltalán nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben is az amerikai és nyugatnémet befolyást képviselő, szélsőséges reakciós körök nem próbálják megzavarni a közeledés folyamatát, új provokációkkal, határincidensek kirobbantásával, valamint a Magyarország elleni uszító hadjárattal az ilyen, hidegháborús politikát támogató sajtón keresztül. Sőt ilyen provokációkkal a jövőben is feltétlenül számolni kell. Különösen a nemzetközi helyzet feszültsége időszakában, a nyugati imperialista hatalmak hidegháborús körei politikája érdekeinek megfelelő időpontban. Habár az osztrák kormány pozitív választ adott a határegyezmény megkötésére és határ-vegyesbizottságok felállítására vonatkozó javaslatunkra, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a tárgyalások megkezdésére az osztrákok rövid időn belül valóban hajlandók lesznek, és ha mégis a tárgyalásokra sor kerül, akkor az osztrákok valóban az őszinte megegyezésre való törekvés légkörét kívánják-e megteremteni. Mindenképpen számolni kell azzal, hogy még a tárgyalásokat is felhasználhatják ellenünk irányuló támadásokra, esetleg teljesíthetetlen feltételekhez kötik a megállapodás megkötését, hogy aztán ránk hárítsák a felelősséget a sikertelenségért. Amennyiben minden akadály, illetve gáncsoskodás ellenére sikerülne megállapodásra jutni a határügyekben, az mindenképpen előmozdítaná a légkör megjavulását és a további közeledés és megállapodások előtt megnyithatná, illetve megkönnyíthetné az utat. A határegyezmény megkötése tehát komoly jelentőséggel bírna a két ország kapcsolatai szempontjából, éppen ezért a nyugati és az osztrák hidegháborús körök mindent el fognak követni, hogy létrejöttét megakadályozzák, és ha ez nem sikerülne, igyekezni fognak bebizonyítani annak értéktelenségét, az új határincidensek provokálásával meg fogják próbálni kompromittálni. A magyar külpolitikai szervekre ebből kifolyólag nagy feladat hárul, hogy helyes diplomáciával, a meglévő és a jövőben megteremtendő kapcsolataik felhasználásával keresztezzék és meghiúsítsák az ellenséges körök terveit és megvalósítsák a kapcsolatok javítására irányuló célkitűzéseket. A határőrség magatartását is a külpolitikai célkitűzések kell, hogy meghatározzák, és az osztrák részről történő provokációkra ennek megfelelően kell reagálniuk. Politikai kapcsolataink megerősítése szempontjából a legközelebbi időszakban legfontosabbnak látszik a Raabbal való személyes találkozás megfelelő időpontjának a meghatározása, ahol egy személyes levelet 264 adnék át mindazokról a két ország viszonyát érintő, függő kérdésekről, amelyekre az osztrák külügyminisztérium ezideig érdemi választ nem adott. El kell dönteni, illetve meg kell fontolni, hogy ebben a levélben szóvá tegyük-e, hogy Raab sem válaszolt még a magyar miniszterelnök meghívására. Ha a légkör kellőképpen megjavulna, akkor sor kerülhetne arra a régebben tervezett lépésre, hogy felhívnánk a parlament elnökségének a figyelmét arra, hogy a Bécsi Magyar Híradó 1960. december 24. (3) Juhász Sári: A semleges államok és a világpolitika. Dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter nyilatkozata a Magyar Híradónak. A levél átadására Raab kancellár 1961 áprilisában bekövetkezett lemondása miatt nem került sor. Lásd: MOL XIX-J-l-j Ausztria 4/i KüM 001649/1961 (12. doboz).
