Gecsényi Lajos: Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez, 1956-1964 (Budapest, 2000)
Dokumentumok
A határozatok végrehajtásának részletezése: 1. ) Ausztria irányában folytatott külpolitikánkban a határozatban előírt szempontok teljes mértékben érvényesültek. Mindezt jól példázzák az augusztus 21-i incidens, valamint a többi augusztusi incidensek kapcsán tett lépéseink. 252 A mélyponton lévő kapcsolatok kimozdítását és előrevitelét szolgálta az 1960. június 23-án (Hruscsov elvtárs ausztriai látogatása előtt) átadott jegyzékünk. 253 Egyrészt bizonyos nyomás alá akartuk helyezni az osztrákokat, mert nem akarják komolyan a viszony rendezését, másrészt a jegyzékben foglalt javaslatokkal Hruscsov elvtárs számára adatokat, érveket kívántunk szolgáltatni. Ez ideig semmi jel nem mutat arra, hogy készek a jegyzékben felsorolt pozitív javaslatok megvizsgálására. 2. ) Az Ausztria irányában folytatott politikánk megvalósításában a Szovjetunióval való együttműködés területén tovább kell javítani a munkánkat. Csehszlovákiával az ilyen irányú együttműködés jó. Összehangolt akciók nem történtek. Novotny elvtárs magyarországi látogatása alkalmából 254 külön terv szerint javasolunk Ausztriával szemben közös akciót. A Sík-David 255 találkozóra az ismert okok miatt nem került sor, de nem került le a napirendről. Tovább kell javítani felső szinten a Külügyminisztérium együttműködését a budapesti szovjet nagykövetséggel, és folyamatosabban kell tájékoztatni prágai nagykövetségünket a magyar-osztrák kapcsolatok alakulásáról. Nemzetközi politikai kérdéseket illetően eddig osztrák vezetőkkel nem került sor véleménycserére. Kreisky osztrák külügyminiszternek Sík elvtárs írt ez év elején a határhelyzettel kapcsolatban levelet. Bár a határozat nem érintette, felvetődik a kérdés, hogy egyes kapitalista, de különösképpen egyes semleges országok külképviseletei felé mind Budapesten, mind Bécsben a kérdéssel kapcsolatban csak egyes események során (például határincidensek) folyt politizálás. 3. ) Az osztrák vezetőkkel való politizálás terén van haladás. Jóllehet ez még egyoldalú és jobbára a magyar-osztrák viszony kérdésére korlátozódik, de örvendetes, hogy bécsi követségünk az osztrák külügyminisztérium vezető személyiségein túlmenően szisztematikus munkát folytat e téren, a különböző pártok, azok parlamenti csoportjai, gazdasági és társadalmi személyiségek felé már tartományi viszonylatban is. Közös állásfoglalásra ez ideig az országaink közötti politikai légkör miatt nem került sor. 4. ) A „magyar kérdésben" nem kértünk tőlük semmit. Lényegében változatlan a magatartásuk, amiért több alkalommal bíráló megjegyzésekkel illettük őket. 1960. augusztus 21-én Halbturn/Féltorony község térségében Haider osztrák vámtisztviselő állítólag fegyveresen magyar területre lépett és provokálta a határőröket, akik több lövést adtak le rá. Az osztrák hatóságok élesen tiltakoztak a fegyverhasználat ellen. Augusztus folyamán a magyar-osztrák határon több fegyveres incidens zajlott le. Lásd a Népszabadságban közzétett MTI közleményeket 1960. augusztus 27. és szeptember 25. Lásd a 48. sz. iratot. 1961. január 21-24. között . Antonin Novotny, csehszlovák köztársasági elnök, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára vezetésével járt párt- és kormányküldöttség Budapesten. Vaclav Dávid csehszlovák külügyminiszter. A tervezett találkozó időpntja 1960 áprilisában volt, elmaradásának okát nem ismerjük. A Külügyminisztérium előzetesen külön napirendként javasolta a két ország Ausztriával fennálló kapcsolatainak megbeszélését.
