Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

IV. A levéltárak

megszűnte utáji át kell adni az illetékes levéltárnak. A selejtezés után a szervnél maradó mindkét fajta iratanyagot a legnagyobb gondossággal kell a szerv irattárában a továbbiakban is őrizni. Az ilyen módon visszamaradt, harmadik kategóriába tartozó selejtnek minősitett iratokat zsákban, vagy bálázva kell átadni a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatnak, A hivatali titok védelme érdekében ajánlatos az irattárosnak egész a papírgyárig elkisérni az iratokat, s megvárni magát a bezuzást is. "I* *4* *f" "f*> Az elmondottakkal tulajdonképpen be is fejeződött a selejtesés lebonyolításával kapcsolatos minden teendő. Szándékosan válasz nélkül hagytam azonban néhány feltétlenül felmerülő kér*dést, amelyekre itt kívánok kitérni. Az egyik ilyen kérdés, tekintettel arra, hogy az ügykörjegyzékekben 2^3-5-8-10- stb. éves őrzési határidők szerepelnek - feltétlenül az lesz, hogy mikor kell a selejtezést elvégezni, A vonatkozó rendeletek azt a választ adjjéfo hogy a'keletkezéstől számitott tiz évig kell az irattárban Őrizni az iratot. Mire valók tehá.t a közbeeső éveket megjelölő őrzési he/fcáridŐk? Józan válasz erre csak sz lehet, hogy ezeket az iratokat már korábban is át lehet vizsgálni és ki lehet•selejtezni,.de csak akkor,ha ez olyar nagy mennyiségű selejtpapirt eredményez, ami már érdemessé teszi a munka elvégzését. A közbeeső határidőit tehát nem kötelező erejűek, csupán abból a meggondolásból kerültek beiktatásra, hogy tiz év alatt meglehetősen nagy mennyid ségü iratanyag kerülhet az irattárba, aminek az elhelyezése esetleg gondot okozhat. Ha tehát a korábban is értéktelenné váló iratok eltávolítása nagyobb raktári férőhelyet szabaditana fel, legyen mód ezek eltávolítására, s ne kényszerüljön az irattáros a későbbi évek értékes iratait