Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

IV. A levéltárak

65 r maradt s gazdagságáról fogalmat nyújt az, hogy csupán birtokba-beiktató okleveleinek száma 12.000-re rug. Ezeken túlmenőleg az egri és veszprémi érseki, illetőleg püspöki levéltárak, a jászéi hiteles-helyi levéltár, a zágrábi, pozsonyi és szepesi káptalan levél-tára foglal magában nagyszámú középkori oklevelet is. A polgárság kialakulásával a városokban is levéltárak keletkeztek. Sopronban 1422-ben a jegyző az iratokat a városháza egyik gondosan elzárt helyiségében volt köteles megőrizni. Nagyobb városi levéltárak a köve kező helyeken voltak még; Pozsonyban, Besztercebányán, Kassán, Eörmöczön, Brassóban, Besztercén. 4. "levéltár

11 fogalmának meg jelenésével kapcsolat ban kezdődik meg az iratoknak rendszerbe való foglalása. Az oklevelek hátlapjára feljegyezték rövid tartalmi kivonatukat, jegyzőkönyvbe foglalták, oklevélfajták, terület s egyéb szempontok szerint csoportosítva fiókokba, ládákba, szekrényekbe /capsa, cista, ladula, scrinius/ sorolták őket. Zsákokba rakva a nedvességtől, férgektől való biztositás céljából az épület gerendájára felfüggesz ve őrizték őket• A mohácsi vész utáni korbaia Habsburg-háznak a mag

y

ar trónra való jutása után indult meg az újkori magyar államszervezet kiépítése, Ekkor alakultak ki azok a központi hivatalok, melyeken keresztül a Habsburgok több évszázadon át igazgatták az ország népét, A levéltári anyag elválasztására is történtek ujabb intézkedések Mindez azonban csali a XVTII. sz.-ban hozott tartós eredményeket. Az 'országgyűlés 1723» évi }JJV", törvénycikke kimondta az ország levéltára, a Magyar Országos Levéltár felállításának szükségességét és ennek nyemán kezdte meg 1756-ban immár több mint 200 esztendős működését hazánk legnagyobb és legjelentősebb levéltára. Vele szinte egyJL&Őben alapította meg Mária Terézia a "G-esantstantsarchiv Bécsbön, függetlenítve mindenestül az irattermel ő í