Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

IV. A gazdasági szervek ügykörein belüli írattípusok és iratfajták értékelése

tóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskör megosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrend rendelkezik. Az igazgatóság működése kapcsán keletkeznek a (vezérigazgatósági iratok, ill. azok különféle típusai. Számbavételük nem ennek a tanulmánynak feladata. A csődtörvény és a számviteli törvény nyomán keletkező irattípusok Az 1991. évi IL. tv. (a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról) és a 2000. évi C. tv. (a számvitelről) a gazdasági társaságok elsősorban pénzügyi és jogi összetett ügyköreiben indukálnak cégformától és tevékenységi körtől függetlenül ál talános

, azaz minden gazdasági társaságnál képződő maradandó értékű irattípusokat

. A gazdasági társasá

g működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint üzletmenetéről az üzleti év könyveinek zárását követően könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót, ill. a beszámoló formájától függően üzleti jelentést köteles ké szíteni

. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától (300 millió forint), a mérleg főösszegétől (150 millió forint), a foglalkoztatottak létszámától (átlagosan 50 fő), mindezek határértékeitől függ

. Ezek alapján a beszámoló formája a levéltári érték határ feletti gazdasági társaságok esetében csak éves beszámoló vagy összevont (kon szolidált) éves beszámoló lehet. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést (

a következő évre pedig üzleti ter vet) is kell készíteni

, amelyben ki kell térni: a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra, a gazdasági környezet ismert és várható fejlődésére, a belső döntések várható hatására, a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra; a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére, a telephelyek bemutatására. Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni: a környezetvédelemnek a vállalkozás pénzügyi helyzetére tett befolyásoló szerepét, a vállalkozás környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét, a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat, a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozás által alkalmazott politikát, a környezetvédelmi intézkedések bevezetését és a munkák állását. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből ösz- szevont (konszolidált) eredménykimutatásból és összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll

. Az összevont (konszolidált) éves beszámolóval egyidejűleg összevont