Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

III. A gazdasági szervek iratainak értékelése szervezeti felépítésük szerint:a szervezeti egységek szelekciója

A zökkenőmentes társasági működés másik vezető testületi szerve az igazgatósá

g. Gyakorlatilag ez a testület a részvénytársaság „minisztertanácsa." Az igazgatóság a társasági működés felső szintű, évente többször is ülésező operatív ügyvezető testülete. Sosem tévesztendő össze az olykor ugyancsak igazgatóság elnevezésű felső szintű munkaszervezeti egységgel! Törvényi előírás szerint az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll.

2 Elnökét tagjai közül maga választja. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében ezért nem is látható el. Az igazgatóságnak mint választott testületi szervnek tagjai között foglal helyet a cég több vezető alkalmazottja, így a (vezérigazgatója (a részvénytársaság „miniszterelnöke") is, aki az ott hozott döntéseket az alatta álló munkaszervezettel végrehajtatja. A részvénytársaság (Vezérigazgatójának a hatásköre az operatív végrehajtási felada tokra terjed ki

, rendelkezései a cég egészének működését meghatározzák. Munkáját önálló szervezeti egység: a titkárság, (vezérigazgatói titkárság) segíti

. A társaság munkaszervezetének minőségét a titkárság nagymértékben tükrözi. A zárkörű alapítás szabályai szerint egyszemélyes részvénytársaság alapítható, ha a társaság valamennyi részvényét egyetlen személy, az alapító részvényes veszi át, de létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság összes részvényének tulajdonjogát egyetlen részvényes szerzi meg. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg, továbbiakban zártkörűen működik. Az egyszemélyes részvénytársaság alapvetően abban különbözik a részvénytársaság tól, hogy a részvények egyetlen kézben vannak

. Közgyűlés hiányában a döntéseket az alapító-tulajdonos önállóan hozza meg. Egyéb vonatkozásokban a részvénytársaságoknál már említett testületi szervek működnek. Mindkét részvénytársasági forma esetében működik még a választott felügyelő bizott ság testületi fóruma

, amely törvényben előírt ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik a társasági működést illetően, miként az ugyancsak választott könyvvizsgáló személye („intézménye") a társasági pénzügyi-számviteli rend ellenőrzésére. A korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) a taggyűlés a társaság legfőbb testületi szerve

, amely a működés alapkérdéseiben kizárólagos döntési jogokat gyakorol.

3 A korlátolt felelősségű társaság taggyűlése a részvénytársaság közgyűlésének felel meg, amiként a részvénytársasági jegyzett tőkének a törzstőke. A korlátolt felelősségű társasági mű ködési forma általában a kisebb és kevésbé tőkeerős cégek kedvelt társasági működési