Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

II. A gazdasági szervek szervszintű értékelése

összteljesítményük folytán töltenek be meghatározó szerepet. Tevékenységüket elég nyomonkövetnünk az adatszolgáltatásuk alapján készülő statisztikai összesítésekben szervezeti formák szerint éppúgy, mint ágazatonként. Tevékenységük más gazdasági szervek tevékenységében is tükröződik, a beszállítóké pl. a fővállalkozókéba. Irataik levéltári megőrzése legtöbb esetben - hacsak mintavételként nem - indokolatlan. A vállalkozások működési időtartama Ez a szelekciós szempont a gazdálkodási formától és részben még a nagyságrendtől is független. A kevésbé tőkeerős és nem növekvő gazdasági társaságok ritkán működnek hosszabb ideig, míg a tőkeerős és több évtizedes múlttal rendelkezők általában meghatározó szerepet játszanak a gazdaság fejlődésében. A rövid ideig működő társaságok már szervszinten szelektálhatók. A gazdaság fejlődésére a növekedés és a hanyatlás mindig jellemző. Egy közepes vállalkozás könnyen válhat nagyvállalattá, és fordítva. Ezért fontos egy-egy vállalkozás tevékenységének megítélésében az időtényező! Kiemelt figyelemre méltóak azok a történelmi tradíciókkal is rendelkező gazdasági társaságok, amelyek még a kapitalizmus időszakában alakultak meg, jól prosperálva túlélték a szocializmus időszakát is, és nem mentek tönkre. Közéjük sorolódnak több évtizedes működéssel azok a szocializmus idején alakult vállalatok is, amelyek szintén talpon maradtak a versenyben. Valamennyiükre jellemző a „szerv életképessége", amely mögött mindig értékelést érdemlő teljesítmények állnak. Előfordul, hogy az ún. toplisták az egyes társaságok alapítási évének a részvénytársasággá, korlátolt felelősségű társasággá alakulás évét tüntetik föl. Ez azt a látszatot kelti, mintha pl. az 1980-ban alakult Szerencsejáték Rt. lenne a magyar gazdaság vezető vállalatai közül a legrégebbi! Természetesen, nem így van. A vállalatoknak többnyire van jogelődjük vagy tevékenységelődjük. A rendszerváltás után alapított külföldi cégeknek elődje (ti. anyavállalatának, alapítójának elődje) viszont nem a hazai gazdaságban játszott korábban szerepet. A rendszerváltozás után alakult gazdasági társaságok értékelése nehéz feladat, mert hiányzik az időbeli perspektíva annak eldöntéséhez, hogy valamely társaság mennyire meghatározó jelentőségű a gazdaság fejlődésében. Az 1992-1995 között újonnan alapított társaságok közül még kevesen jutottak a legnagyobbak közé (1992-ben 40, 1993-ban 14, 1994-ben 11, 1995-ben 7). Ez a trend 1996-tól változott meg. Egyre több