Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

II. A gazdasági szervek szervszintű értékelése

sebb vállalkozások is lehetnek nemzetközi jelentőségűek pl. termékeik egyedisége folytán. Már a szocialista vállalatoknál is igyekeztek a gazdálkodási nagyságrendet meghatározni. Az 5/1983. sz. AMBH rend. a létszámot, a termelési értéket, az állóeszközök értékét és az export értékét tette meg a vállalati nagyságrend megállapításának alapjául meghatározott vállalatcsoportonként. Az 52/1988. sz. PM rend. viszont árbevétel szerint csoportosította a gazdálkodó szerveket. Levéltárosaink ezeket a jogszabályi intézkedéseket sosem vették figyelembe, és sosem kísérelték meg szervszintű értékelésükben az ezekben rejlő lehetőségeket kiaknázni. Bármely gazdasági társaság nagyságrendjének meghatározásához egyszerre több gazdasági mutató egyidejű értékelését szükséges elvégeznünk, akkor is, ha illetékességi körbe eső társaságról van szó, de akkor is, ha csak gyűjtőkörünket kívánnánk bővíteni. Ezek az alábbiak: a tőkeerő nagyságának kifejeződése: • alaptőke (jegyzett tőke) • a saját tőke (jegyzett tőke + tőketartalék + eredménytartalék) a terjnel_é_s_nagy sága: • termelési érték . GDP volumenindexe az ért_ék_e_sítés_nagy_sága; • belföldi és exportforgalom árbevétele (együttes, bruttó és nettó) a feLhaJmpjzott eszközökjbruttó értéke; • állóeszköz-állomány • készletállomány beruházások volumene az eredmény nagysága • mérleg főösszege . üzemi eredmény • adózás előtti eredmény (az üzemi eredmény + a pénzügyi műveletek eredménye + rendkívüli eredmény) átlagos statis_ztLkajJéts_z_ám A pénzintézetek (bankok, biztosító- és jelzáloghitel intézetek) nagyságrendjénél meghatározó szempontok: a tőkeellátottság