Koroknai Ákos: Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben (elvi és módszertani felvetések) (Budapest, 2002)

I. Elméleti felvetések a gazdasági iratok makroszintű levéltári értékelésének problematikájához 1989 után

nálat teszi lehetővé valójában, hogy a levéltárak közötti korábbi vitákat sikeres egyeztetések és megegyezések zárják le. Mi történik azonban akkor, ha az adós székhelye szerinti állami vállalat „országos jelentőségű", s ha a bejegyzett állami cég székhelye az önkormányzat területére esik? E téren az MM Közgyűjteményi Főosztályának 29824/1981. sz. már említett rendelkezése miatt jóval összetettebb a helyzet. S bár ennek a rendelkezésnek hatályosságát időnként vitatják, helyette más ma sincs, és az Ltv.ben kilátásba helyezett miniszteri szabályozás egyelőre még nem született meg. Jobb megoldás híján ezért a MOL az eddigi gyakorlatot tartja fenn, és az 1981. évi szabályozást átmeneti alapként továbbra is elfogadja. Illetékességi körét a teljesen állami tulajdonlású gazdálkodó szervezeteket illetően ennek figyelembevételével határozta is meg. Mást nem tehetett. A levéltáraink közötti illetékességi és gyűjtőköri helyzet valójában nem rendezetlenebb, mint korábban volt, legfeljebb szövevényesebb az új világ új viszonyrendszerei között. A „levéltárközi rendezés" emiatt árnyaltabb megközelítést igényelne). A megyei és városi önkormányzati levéltárak kettős magatartása illetékességi körük meghatározását illetően nem újkeletű, de a kiváltó okok között nem csak a korábban megalapozatlanul kiadott jogszabályokat kell meglátnunk, hanem azt a különféle erősséggel megnyilvánuló ambivalenciát is, amely mögött szakmai bizonytalanságok és különféle önkormányzati (levéltári) érdekek egyaránt meghúzódnak (mint pl. a bérirattároláshoz fűződő anyagi motiváltság). Az illetékesség látszólag egyszerű fogalma rendkívül összetett és bonyolult összefüg gésrendszert takar

. Az 1995. évi levéltári törvény (a továbbiakban: Ltv.) az illetékesség fogalmát a következő tanulságos szóösszetételekben említi: „illetékes közlevéltár", „a közlevéltár illetékessége", „általános levéltárak illetékességi köre" és „területileg illetékes megyei (fővárosi) levéltár". Minthogy az Ltv. 14. §. (1) bek. szerint a közlevéltár lehet: központi általános levéltár, általános (megyei/fővárosi önkormányzati) levéltár, települési önkormányzati levéltár, állami szaklevéltár, köztestületi levéltár, közalapítványi levéltár és jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára, valamennyi közlevéltár-típus esetében kívánatos (lenne) részleteiben is meghatározni az illetékesség konkrét tartalmát

. Ehhez a törvényszöveg ad némi fogódzót, de nem eleget A közlevéltár-típusok illetékességi körének egyértelmű meghatározásához ezért (lenne) elengedhetetlen az egyes levéltárak részéről legalább az állami, a helyi valamint a jog-