Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

derzsenyei birtokrószébe iktatják, ugyanakkor Tamás özvegye Zsófia asszony elismeri, hogy a Felsődersenyeyek a jegy- és nászajándék tekintetében kielégítették. Imre és Mátyás egyébként ebben az évben alsózsemberi birtokrészüket a Felsődersenyeyeknek adják el. (1468: Eszt.kpt.m.lt. 19-2-18, Horváth Stansith lt. 12-2, 1469: Eszt.kpt.m.lt. 19-2-15, 1470: uo. 19-2-19, 1474: Gsztb. 29-36, 1494: uo. 52-14, prot. A fol. 56, 1504: DL 69537, 2505/1511: Kézirattár 585,1507: Palásthy lt. 155, 156, 1509: Gsztb. Stat.F. 1-23, Horváth Stansith lt. 12-9.) Désházy család. Amikor 1520-ban Endrédy György leányát, Annát Dalmadon és Darázsin bizonyos birtokrészekbe akarják iktatni, Désházy Pál jobbágya, ura nevében tiltakozik. 1522-ben István a nála zálogban levő Damásd várát tovább zálogosította az esztergomi káptalannak, 1523-ban pedig Kistapolcsányi Jánosnak ad kölcsönt, s ennek fejében Ossödöt kapja zálogbirtokként. (1520: Eszt.kpt.o.lt. 40-4-10, 1522: Eszt.kpt.m.lt. 32-1-12, 1523: Gsztb. 29-2.) Devecsery család. 1499-ben Ilméry András és Lüley Mihály Démónd felét Devecsery György lévai várnagynak zálogosítják el. 1502-ben György Egyházasmaróton vásárol 4 jobbágy telket, 1508-ban pedig Baloghy Benedektől vesz zálogba felsőzsemberi birtokrészt, 1510-ben a déméndi birtokrészt Zsámbokréty Lászlónónak visszabocsátja, a következő esztendőben azonban Varsányi Ferenc tőle akarja kiváltani Krakó praediumon levő szőlőhegyet. 1519-ben Varsányi Ferenc Devecsery György özvegyével pereskedik. 1521ben az özvegy Unyatinon vásárol két jobbágytelket, 1523-ban azonban fiai: Bernát presbiter és Egyházasmaróthy Antal e két jobbágytelket a bozóki prépostnak adják el. 1525-ben György felsőzsemberi birtokrésze — amelyet tőle annak idején Dersenyey Mátyás vett meg — Uzapanyiti Uza Miklós birtokába kerül. (1499: DL 72730, TP 4-1333 más., 1502: DL 95170, 1508: Gsztb. 5-63, Stat.F. 6-12, prot. A fol. 260, prot. B fol. 208, DL 24431, 1510: TP 4-1333 más., 1511: Gsztb. 57-2, 1519: DL 72762, 1521: Gsztb. 12-37, 38, 1523: uo. prot. B fol. 21, 1525: uo. prot. B fol. 76). Devicsey család. 1273-ban említik János fia Deme(ter) fiait: Mátyást és Tivadart. 1287-ben Deme fia Mátyást említik. A Devicsey családról több adatunk nincs, maga a község Dobrona, majd 1464-től Litva várának tartozéka. (2273/1408: DL 69347, 1287: DL 40182.) Dezséry György. 1469-ben Báton egy ház birtokosa. (DL 16785.) Disznósy család. A Zsemberyekkel rokon család, sőt maguk a Zsemberyek is sokszor birtokukról „Disznosiaknak" nevezik magukat. A Disznósy családnév először 1312-ben fordul elő, amikor az első ismert zsemberi nemesnek, Ambrusnak fia, Egyed kijelenti, hogy az atyja által vásárolt Disznós nevű földet nővérének, Erzsébetnek bizonyos Disznósy Mihálytól származott fia, Gallus birtokolja. 1332-ben ennek a Gallusnak fia Pál pereskedik, akit 1341-ben jószágvesztésre ítélnek. 1343-ban birtokaik visszakerülnek a Zsemberyekhez, amikor azonban 1344-ben Zsembery Loránd fia Miklóst Disznós egy részébe akarják iktatni, Pál és testvére, Mihály ellentmondanak. 1346-ban ugyanők pereskednek rokonaikkal, a Zsemberyekkel bizonyos disznósi és zsemberi