Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Miklósnak zálogosítja el a további használat jogával. 1474-ben Simonyi György hatalmaskodással vádolja Palásthy Györgyöt, Literátus István, Antal, Osvald, György és Mihály pedig Disznósy Lászlót tiltják el zsemberi jószáguk elfoglalásától. 1475-ben Benedeket és Antalt jelölik királyi embernek. Ekkor palásti birtokosként Domonkos özvegyét, Erzsébet asszonyt és fiát, Pált, azután Porkoláb Bertók fia J ánost, Benedeket és Jánost, Litvai Horváth Péter nemes-familiarisaként pedig Paska Jánost említik. László ez évben a Piry család perében procurator és Tamással pereskedik. 1476-ban Alsózsember birtokjoga feletti vizsgálatnál Porkoláb Bertalan özvegye, Erzsébet, azután leánya, Borbála, valamint Tamás, Benedek, György, Péter és János, László felesége, Adviga, János felesége, Márta és leánya, Ágnes tesznek vallomást. László, Peres György, Paska János, Péter és Tamás királyi emberekként szerepelnek s említik Andrást is. 1477-ben Péter ellen emelnek panaszt szúdi jogtalan foglalása miatt. Említik ekkor Tamást is. 1478-ban királyi embernek jelölik Benedeket, Jánost és Lászlót, aki összes jószágait vejeinek: Deméndy Péternek és Czalyger Leonardnak adja. Említik Domonkos özvegyét, Erzsébetet és fiát, Pált, azután Bertók özvegyét, Erzsébetet s fiát, Jánost. 1479-ben Tamás litvai várnagy s említik Jánost, Tamást és Literátus Györgyöt is. Ez évben a Balassák-Thomboltok perében Porkoláb Bertalan leánya, Borbála, azután János özvegye Márta, Domonkos özvegye Erzsébet, János leánya, Anasztázia, Domonkos leánya Ilona, Benedek fia György és felesége, Katalin, László felesége, Hedvig, valamint János és Osvald felesége, Afra tesznek vallomást. Bertók özvegyét és fiát ebben az évben is említik. 1480-ban Tamás tesz esküt a Balassák mellett, László pedig Vitéz Demeter fiától, Istvántól zálogba veszi palásti birtokrészét. 1481-ben István fia András, Mátyás fia Péter és Benedek fia György Perseházai Mocskos Simonnal pereskednek, s e per 1486-ban is folyik, habár Péter ekkor már nem élt s Miklós nevű testvére a felperesek egyike, viszont Jánost, Mátyást és Benedek fia Györgyöt hatalmaskodással vádolják, Pétert, valamint Lászlót királyi embernek jelölik. Vasvári Literátus Gergely palásti birtokrészét Paska György fia János lévai várnagynak zálogosítja s említik Tamást is. 1482-ben Jánost, Tamást, Lászlót és Pétert jelölik királyi embernek, Tamás feleségét, Dorottyát, Haraszthy Literátus Péter leányát keszihóci birtokosként említik. Palásthy Vasvári Literátus Gergelyt — alti panaszt emel Bertalan özvegye, Erzsébet és fia, János ellen— ez évben iktatják Leustak fia Demeter leányának, Dorottyának, Nádassy Petemének s gyermekeinek alsópalásti portiojába, s az iktatáson Felsőpalásthy László, valamint Alsópalásthy Porkoláb János és Péter jelentek meg. „Vitéz" István ebben az évben birtokrészét Paska Jánosnak zálogosítja. 1483-ban Literátus Gergely palásti birtokrészt vásárol, de egyszersmind panaszt is emel Porkoláb Bertalan özvegye, Erzsébet és fia, János ellen palásti, Csery Miklós ellen felsőpalásti birtokának elfoglalása miatt. Erzsébet asszony egyébként elismeri, hogy Demeter leánya Nádassy Péterné az apjának Porkoláb Bertalannal szembeni tartozását kiegyenlítette. Lászlót és Györgyöt királyi embernek jelölik, Piry Bertalan pedig Tamás felesége, Dorottya ós fia, András ellen emel panaszt, valamint tiltakozik az ellen, hogy Gergely felsőpalásti birtokrészét, amelyet Tamástól bírt zálogban, elidegenítse. 1484-ben Péter emel panaszt a szkornai jobbágyok ellen palásti erdejének elfoglalása miatt, György fia Tamás pedig Deméndy Péter feleségével és Szánthó János özvegyével a jegy- és nászajándék tekintetében megegyezett ama birtokrészek felett, amelyek János és László zálogbirtokai. 1485-ben Literátus Gergely és Benedek fia Gergely megölik rokonukat, Pétert. Ebben az évben egyébként Pé-