Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Jánost eltiltják birtoka elidegenítésétől. Ebben az évben említik Dénes fia Miklóst és Mihály fiait: Miklóst ós Pétert. 1388-ban királyi embernek jelölik Sault és Balázs fia Jánost, akit hatalmaskodással vádol Vesszős mester fia Tamás. Említik Balázs fia Dénest is. 1389-ben Pethő fia Márton tiltja el a Disznósyakat alsózsemberi birtokrósz usurpálásától. 1390-ben Dénes fiait, Jakabot és Istvánt, János fia Jakabot, valamint Márton fia Balázs fia Jánost említik. 1391-ben Sault és Dénes fia Andrást, 1392-ben Sault jelölik királyi embernek. 1393-ban György fia Lászlót és Saul fia Lászlót említik. Ebben az évben Vesszős mester fia Tamás hatalmaskodással vádolja Balázs fia Jánost, Dénes fia Jakabot, Andrást, Tamást, Literátus Miklóst és Miklós fia Jakabot. E perben 1394-ben halasztást engedélyeznek. Ez évben Balázs fia János és Dénes fia Jakab jobbágyai elhurcolták Vesszős mester fia Tamásnak egy zsemberi faházát. Az ügyben Saul fia Lászlót is királyi embernek jelölik. 1395-ben ugyancsak Tamás vádolja hatalmaskodással Péterfia Egyedet, Balázs fia Jánost, János fia Lipoldot, valamint Dénes fiait: Chakot, Andrást és Miklóst. 1396ban Balázs fia Jánost és Péter fia Egyedet vádolják hatalmaskodással. Í397ben „Claudus" Jánost jelölik királyi embernek. 1398-ban említett Tamás mester és Péter fia Egyed s társai közti perben halasztás következett be. 1399-ben Egyedet és Péter fia Lászlót, 1400-ban Andrást és Balázs fia Jánost királyi embernek jelölik, Csákot és Egyedet pedig hatalmaskodással vádolják. 1401-ben Zselizi Tamás fia György, Balázs fia János, Péter fia Egyed és Chako osztályos atyafiakkal pereskedik. 1402-ben Dénes fia András, Balázs fia János bagyani birtokrészébe beiktatják a báti polgárokat. 1404-ben László, TöttÖs mester unokája, eltiltja zsemberi birtokrészek birtoklásától János fia Ipolyt; Dénes fiait: Miklóst és Andrást, valamint a Disznósyakat. A következő évben is említik Dénes fia Andrást, 1408-ban ,,Zsemberi" Luka fia Miklós fia Balázst említik. 1411-ben Miklóst, 1419-ben Andrást jelölik királyi embernek, 1425ben Miklóst és Luka fia Miklóst említik. 1427-ben Literátus Miklóst és Balázst, 1429-ben Balázst, 1430-ban Dénes fia András fia Osvaldot, végül Í433-ban Literátus Miklóst jelölik királyi embernek. 1437-ben Gergelyt ós Ilko nevű feleségét említik. 1444-ben ugyancsak Gergelyt. 1445-ben a sági prépostság Gáspárral és Gergellyel pereskedik, e per a következő évben folytatódik. 1450ben említik Miklóst, Balázst, Gergely özvegyét, Ilonát, s végül András özvegyét. 1450-ben és 1451-ben Miklós kijelölt királyi ember. 1454-ben és 1455-ben Gergely alispán. 1463-ban Chehkonek nevezett Miklós Alsózsemberen Piry György özvegyének és Bertók nevű fiának zálogosít. 1464-ben ugyancsak Miklós Darasy Péter ós Nyéky János fiainak zálogosít, Simont pedig fiává fogadja. Ez évben Péter királyi ember. 1467-ben Gergely halálával birtokrészét János fia Miklós Piry Bertalannak engedi át, Chehko fia Miklóstól zálogbavett birtokrészt pedig János fia Simon a Darasyak és a Nyékyek beleegyezésével Disznósy Lászlónak és Lüley Gyüké Istvánnak zálogosítja el. Ebben az évben és a következőben Pétert királyi embernek jelölik. 1469-ben Dezséry György báti iktatásán megjelenik Miklós, Chehko Miklós pedig 3 jobbágytelket Piry Györgynek zálogosít el. 1474-ben, amikor Dersenyey László és Miklós András fia Gáspár birtokrészébe zálogjogon akarják magukat bevezettetni, Peya Özvegye, Orsolya, valamint Gergely leányai: Anna, Dorottya, és Katalin tiltakoztak. Ekkor említik Miklós özvegyét, valamint Gergelyt. 1476-ban Alsózsember birtokjoga feletti vizsgálatnál Ipolth László tesz vallomást. 1485-ben Peya özvegyét, Orsolyát ós fiát Lőrincet hatalmaskodással vádolják. 1486-ban Lőrinc Disznósy Lászlóval pereskedik, 1489-ben Miklós özvegyét, Katalint