Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

ekkor Ivánka fia Petőt és Gogan fia Baka fia Lukácsot is. 1357-ben Ivánka fiai: István, János és Pető egyezséget kötnek Péter fia Pállal. 1360-ban Gyalkai Péterné, az előbb említett Mokch asszony paraszt emel Péter fia Pál ellen, hogy az anyját illető nász- és jegyajándékot nem adta meg. Bebek István országbíró a bemutatott oklevelek alapján Pétert keresetével elutasítja. 1361ben Ivánka fia Petőt említik, aki 1365-ben és 1366-ban Sarói László és János képviselője. 1369-ben Ivánka fia Jánost, 1373-ban Márton fia Miklóst említik, 1376-ban Ivánka fia Miklós fia Ivánkát, 1380-ban pedig Nagynak nevezett Pált. 1382-ben Pál és Peszeky István perében folyik a vizsgálat. 1386-ban Miklós fiait Istvánt és Jakabot, Pál fia Miklóst, 1387-ben János fia Istvánt és Pál fia Miklóst említik, 1388-ban pedig Péter fia Pált és Miklós fia Jakabot. 1399-ben Pál fia Miklóst, 1400-ban Jakab fia Miklóst jelölik királyi embernek. Miklós fia Jakab ellen ez utóbbi évben hatalmaskodás miatt folytatnak vizsgálatot. 1402-ben Pál fia Miklóst és Miklós fia Jakabot jelölik királyi embernek. 1406-ban Pál fia Miklóst említik, 1407-ben Miklós fia Jakabot s ennek fiait: Benedeket, Miklóst, Lászlót és Istvánt, 1408-ban Miklós fia Jakabot s ennek fiát, Istvánt, aki a Podhorcaniaknak Kiskereskénybe való iktatása ellen tiltakozott. 1414-ben Miklós fia Jakab a felesége, Borfői János leánya, Dorottya nevében visszaadja Béli Borbála nászajándékát Élesfalvi Péternek. 1416-ban Pál fia Miklóst királyi embernek jelölik, s ebben az évben vizsgálatot folytatnak Miklós fia Jakab ellen, akinek László nevű fia van, s Kereskényt királyi adományból bírta, Borfői Jankó jószágainak kifosztása miatt. 1417-ben Ivánka fia János leánya, Anna, Darasy Demeterné testvérével, Imrével együtt elismeri, hogy Felsőpir birtokát illetően a jegy- és nászajándéka tekintetében kielégítették. 1418-ban Jakab feleségét, Dorottyát említik, Pál fia Miklós pedig szolgabíró. 1419-ben Miklós fia Jakab és fia, László a Kiskereskényiekkel pereskednek, s Perényi Péter országbíró a Kiskereskényieket erősíti meg birtokukban. 1420-ban Pál fia Miklóst jelölik királyi embernek, Jakab pedig elismeri, hogy sógornője, Élesfalvi Péter leánya jegy-és nászajándéka tekintetében kielégítették. 1422-ben említik Jakabot és Pál fia Miklóst, aki 1423-ban Gara nádor parancsára vizsgálatot folytat az esztergomi prépost gyerki viceofficialisa által elkövetett hatalmaskodás ügyében, 1427-ben pedig szolgabíró. 1429-ben Jakab fiai: László és István Piry Péter piri malmát rohanják meg. 1430-ból ismerjük Pál fia Miklós végrendeletét, amelyet a sipéki plébános jelenlétében tett. A végrendeletben megemlékezik Jakab fiairól: Istvánról és Lászlóról is. 1439ben említik Istvánt és Jakab fia Lászlót. 1440-ben Lászlót királyi embernek jelölik. 1444-ben István felesége, Ilona asszony, János nevű fia nevében is, Csitáry Lőrincet és Kóváry Lászlót eltiltja Kereskény elfoglalásától. 1454ben, amikor Darasy Lászlót és Bálványi Simont Alsópirbe iktatják, mint szomszéd jelent meg István. 1457-ben István Podvay Jánosnak zálogosít. 1460-ban Istvánt és Imre fia Istvánt, 1463-ban Istvánt említik. 1465-ben hasonlóképpen őt említik, amikor Turóczy Jánost iktatják Alsópirbe. 1467ben említik Istvánt. 1477-ben Pétert királyi embernek jelölik. 1487-ben Palást birtokjoga feletti per kapcsán János özvegye, Dorottya asszony tesz vallomást. 1491—1492-ben Lászlót jelölik királyi embernek. 1492-ben István fiait: Lászlót és Pétert, valamint István fia János özvegyét és leányát, 1493-ban Lászlót, Jánost és Pétert, 1497-ben Lászlót, 1500-ban Lászlót és Pétert említik. 1509-ben, amikor a Dersky családot Dersenye birtokába iktatják, László mint szomszéd jelenik meg. 1512-ben László és Péter kijelölt királyi ember. 1516-ban László alispán s e tisztet tölti be 1522-ig. 1516-ban,