Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

ben az özvegy azokat megfelelő ellenérték fejében visszabocsátja. 1356-ban Ivánka fiai: Miklós, István és János a Sipekyekkel megegyeznek Sipék birtokára nézve. 1361-ben Miklós fia Jakabot és Imrét említik. 1379-ben Ivánka fia István mint „Varsányi" említtetik. Lökös fia István ellen, akit „Kereskényinek" neveznek, hatalmaskodás miatt emelnek vádat s ekkor említik Jakabot is. Lökös fia István elleni panaszról 1380-ban is hallunk. 1383-ban ugyancsak Istvánt perli Keszy György. 1386-ban Darázsi birtokjoga feletti vizsgálatnál tanúskodik Miklós fia Frank. 1392-ben Lökös fia Istvánt iktatják Zsigmond király parancsára Csánk és Kér birtokába. 1394-ben Miklós fia Frank 3 varsányi jobbágy telket Kistapolcsányi Gergely fia Péternek zálogosít. 1396ban már István fia Zsigmondot idézik s vele Miklós fia Frankot, akiknek Varsányon is volt birtokuk. 1404-ben „Varsányi" Jakab fia János kijelölt királyi ember. 1408-ban „Varsányi" Miklóst jelölik királyi embernek, Zsigmondot pedig „Nagykereskónyi"-nek nevezik. Ebben az évben a Lévaiak Csánk ós Kér birtoka miatt pereskednek István fiaival: Zsigmonddal, Sandrinnal és Györggyel. 1411-ben „Kereskényi" Frankot jelölik királyi embernek. Frank egyébként, valamint János és Imre fia Miklós a Lévaiakkal megegyezik Kér és Csánk birtokára nézve. Zsigmond király ez esztendőben a Simonyiakat (István fiait: Györgyöt, Zsigmondot és Jánost, Miklós fia Frankot és Imre fiait: Imrét és Miklóst) Kereskény, Varsány és Krakó birtokában megerősíti. 1413ban Miklós fia Frank, Imre fiai: Imre és Miklós, valamint István fiai: Zsigmond, György és János új egyezségre lépnek a Lévaiakkal Csánk és Kór birtokára nézve. Ugyanekkor István és Imre fiai Miklós fia Frankot eltiltják Kereskény és Varsány elidegenítésétől. 1415—1416-ban ugyanők Kistapolcsányi Péter fia János leányával, Kathkóval pereskednek birtokrészeik elfoglalása miatt. 1416-ban Ferencet királyi embernek jelölik. 1420 körül Imre magát „Varsányi"-nak nevezi, 1425-ben pedig Imre fiai: Imre és Miklós emelnek panaszt István fiai: György, János és Zsigmond ellen Kereskény és Varsány birtokára vonatkozó oklevelek eltulajdonítása, majd 1426-ban Krakó, Varsány és Kereskény jogtalan birtoklása miatt. 1429-ben Varsányi Istvánt jelölik királyi embernek. 1430-ban György fiai: György és István, azután János fiai: Miklós, János és Sinka tiltakoznak, hogy nagybátyjuk, Zsigmond, Kereskényt Kathko asszonynak elzálogosította. 1435-ben Imrét és Zsigmond özvegyét, Kathko asszonyt említik. Utóbbit 1436-ban is. 1437-ben György fiai: György és István Lökös fia István leánya jegyajándékát kifizetik. 1439-ben Lévai Péter Kért és Csánkot visszabocsátja György fiainak: Istvánnak és Györgynek s ez évben említik „Kereskényi" Zsigmondot is. 1440-ben „Kereskényi" György fia Györgyöt és „Varsányi" Istvánt királyi emberekként jelölik. 1441-ben Imre fia Felician Varsányt és Kereskényt Lévai Lászlónak zálogosítja el. 1447-ben Imre fia Imre Kasza Gyula fiai: György és Detre ellen emel vádat Kereskény, Varsány és Krakó jogtalan elfoglalása miatt. Ez évben, valamint 1450-ben és 1451-ben „Varsányi" Istvánt királyi embernek jelölik. 1448-ban György alispán. 1449-ben Imre Zsigmond kereskényi, varsányi és krakói, János fia János varsányi, Kálnay István fia Mihály borfői birtokait vejének, Legényey Fakó Sebestyénnek adja. 1450—1451-ben Istvánt említik. 1453-ban Lévai László Györgynek, Benedeknek és Lászlónak visszabocsátja Kereskenyt és Varsányt, valamint Krakót. 1466-ban György fia Györgyöt „Kereskényi"-nek nevezik. A következő évben Lászlót, Miklóst és „Varsányi" Mihályt említik. 1468-ban Imre fia Benedek panaszt emel György s fiai: János, Miklós és György ellen, Benedek ellen ugyanezen évben a Dereszlényiek