Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
ség tanúvallomása alapján 1346-ban erősíti meg, a következő évben Pál országbíró ugyanezt teszi. Majd 1348-ban a paraszai két ekényi földhöz való jogot, 1349-ben Kont Miklós nádor az összes jogokat, 1351-ben pedig Tesmaghoz való jogot erősítik meg, végül 1358-ban Olvárét. 1359-ben Parasza birtokjogának újabb megerősítésre van szükség. 1362-ben kezdődik egyébként egy hosszúra húzódott per az esztergomi káptalan és a prépostság között a tizedszedés jogát illetően. 1364-ben a Födémesiek adják Paraszát a própostságnak, 1373-ban a Tesmaghoz való jogot — minthogy azt a vármegye közgyűlésén kétségbevonták— Imre nádornak kell megerősítenie. 1388-ban az egegi vám egyharmada a prépostságé volt, amely 1396-ban 100 aranyat ad a török elleni háború céljára. 1405-ben Zsigmond király minden vasárnap heti, augusztus 15-én pedig évi vásár tartására ad engedélyt, s 1407-ben kapja a prépostság a pallósjogot. 1402-ben a Dalmadyakkal megindult perben oly értelmű egyezség jött létre, hogy a prépostság Dalmadot Nádas egy részéért átengedi a Dalmadyaknak, s a prépostságot e birtokba be is iktatják. 1411-ben a sági konvent részére újra megállapítják nádasi birtokát. 1423-ban azonban Dalmady Mihály és felesége, Ilona tiltakoznak a prépostság nádasi birtok joga ellen s ekkor kitűnt, hogy az 1402. évi csere királyi hozzájárulás nélkül történt s így érvénytelen s ekkor újra megkötik a Dalmad és Nádas cseréjére vonatkozó egyezményt. 1423-ban Lévai Péter foglalja el jogtalanul az almási vámot. 1434-től Ság és Gyerk határa felett a prépostság ismételten pereskedik az esztergomi káptalannal (1436,1479,1507 1519). 1439-bena Palojthayakkal folyik a per, amelyről 1461-ben, 1465-ben, 1466-ban, 1469-ben is tudunk. 1443-ban újból megerősítik a prépostság jogát Nádashoz, Szöllőshöz és Almáshoz. A következő években a Thury (1454), Nényey (1455), a Balassa (1444, 1446, 1450), az Ebeczky (1451, 1454, 1464) családok tagjaival folyik a per különböző hatalmaskodások elkövetése miatt, amelyek során magát Ságot is felégették. 1449-ben a megye nemessége panaszt tesz, hogy Ipolyság — a hiteleshely — és Hídvég — a megyeszékhely — között az út gondozatlan, s azt javasolták, hogy Ságot Hídvéggel, valamint Hidvéget Palásttal, Szemeréddel és Túrral összekötő úton, a Skorna- és Parassapatakon átvezető hidak karbantartását vámszedési joggal ruházzák a prépostságra. Hunyadi János kormányzó a javaslattal egyetértett s ennek megfelelően rendelkezett. 1451-ben Lévai László foglalja el Almást, Nádast és Szőllőst. 1465-ben Palojta szent Márton püspök napján évi vásártartási jogot kap. 1466-ban az almási vámjog megsértése miatt emel a prépostság panaszt Lévai László ellen. 1477-ben a Vajday és Jánoky családdal köt egyezséget Túr és Olvár határa felett. A következő évben a prépostság elveszti jogát Olvár, Szuhamál és Bugamái területén fekvő szőlők tizedének beszedésére. Kenderesi Balázs és Kóváry Simon 1479-ben elfoglalják az Egeghez tartozó Tövisköz vagy Várfölde pusztát, de a következő évben vissza kellett adniok, 1486-ban Szuhamál tizedét követeli magának a prépostság. 1489-ben Mátyás király március 25-re engedélyezi a sági évi vásárt, Egegen pedig február 22-ére és június 29-ére, 1491-ben Lévai János a sági templomépítéshez Szudon kitermelt köveket hatalmaskodva Lévára szállítatta, s II. Ulászló elrendeli, hogy a szőllősi és almási szőlők után a prépostságnak fizessék a kilencedet. 1499-ben a prépostsági officialisnak Szöllősön, Almáson és Nádason volt hatásköre. 1500-ban az alsó magyarországi bányavárosok kiváltságainak megerősítésével kapcsolatban a prépost leszögezi, hogy Ság jogait az nem csorbíthatja. 1503-ban a prépost kölcsönt ad Deméndy Mihálynak. 1507-ben Ulászló a prépostság figyelmét felhívja a bányavárosok vámmentességére s