Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

István fiai adják el Rugas fia Egyednek. Ebben az évben egyébként Egyeden kívül Germán és András is eladják sági földjüket az esztergomi káptalannak azzal a feltétellel, hogy a börzsönyi erdőbe átjárhatnak. Ennek kapcsán azonban per keletkezett, amely 1278-ban egyezséggel ért véget. 1308-ban Sági Miklós fia Péter Ganádot kapja. 1314-ben Márton fia Bodon és Csaba fia Domonkos egy ekényi sági földjüket Egyed fia Bedének adják el. 1330-ban Ganád határjárásakor Sági Péter tiltakozik, 1332-ben pedig Sági Paska fia Pál birtokrészét Bedének adja el. 1345-ben Cseri birtokjogával kapcsolatban András fia Pál és Jakab tanúskodnak. 1359-ben Péter fia Jakab Ganád birtoka miatt perbehívja a ganádi nemeseket. 1380-ban Péter fia Györgyöt, 1387-ben Miklós fia Gallust említik. (L. még Dávidrévy és Ganádi családokat.) (1225: DL 118, Wenzel XI 190, 1230: DL 161, Wenzel VI 488, 1254: Eszt.kpt.o.lt. 69-15-14, Knauz I 418, Fejér IV 2 259, 1258: DL 480, Fejér IV 2 471, 1270: Eszt. kpt.m.lt. 27-1-8, 32-1-2, Knauz I 584, Wenzel VIII 326, 1278: Eszt.kpt.o.lt. 70-3-15, 16, 1305/1359: DL 69244, 1314: DL 1850, 25067 más., Anjoukori I 358, 1330/1359: DL 69244, 1332: DL 2735, Fejér VIII 3 668, 1345/1346: DL 41011,1359: DL 69244,1380: DL 58610,1357/1388: DL 8005,1355: DL 69263.) Sági konvent. A tatárpusztítást közvetlenül megelőző időben alapította a Hontpázmán nemzetségből származó Márton bán a premontrei prépostságot, amelyről az első említést 1244-ban találjuk. IV. Béla 1245-ben erősítette meg a prépostság adománylevelét, amely a tatárdúlás idején elveszett, s eszerint a prépostság öt falut kapott: Almást, Dalmadot, Egeget, Palojtát és Szöllöst. A prépostság megalapítása után csakhamar hiteleshelyi működést fejtett ki, erre nézve első adatunk 1255-ból származik. 1257-ben Hudus özvegye adományoz kelenyei és tesmagi birtokrészeket, 1258-ban pedig a Hontpázmán nemzetségből származó Mohud vagy Miklós fia István Paraszán két ekényi földet ad a própostságnak. 1264-ben Turdos nemzetségből származó Pousa fiai, Turdos és Sándor testvérüknek Roland sági prépostnak és egyszersmind az egész konventnek átengedik alsópalojtai birtokrészüket. 1266-ban megkapja a prépostság a monostor mellett az Ipolyon átvezető hídon a vámszedés jogát, 1268ban pedig IV. Béla megerősítvén a monostor feletti királyi kegyúri jogot biztosítja, hogy a prépostság pereiben a királyné által kijelölt bíró illetékessége alá tartozik. 1270-ben Erzsébet királyné Tesmagot adományozza, V. István pedig a kegyúri jogot továbbra is uralkodói jognak minősíti s ez utóbbi jogot két évvel később IV. László megerősíti. 1275-ben a palojtai vámot kapja a prépostság, egyszersmind népei a collecta ós exactio alóli mentességet élveznek. 1279-ben a prépostság szabályozza az egegi hospesek kötelezettségeit. 1292ben a Herencsényi család is a prépostságnak adja tesmagi birtokrészét. 1298ban szerzi meg a prépostság Olvárt, amelyet korábban Lampert comestól zálogjogon bírt, de a comes azt nem váltotta ki tőle. 1332-ben a prépostság ellen emelnek panaszt Parasza elfoglalása miatt, valamint pocsuvadlói birtokosként említik. 1337-ben a prépostság Balassa Byter fia Péterrel pereskedik Palojta felett, s a konvent az egegi vám kétharmadáért el is cserélné Palojtát, de ehhez a király nem járult hozzá s így Palojta továbbra is a prépostságé maradt. A prépostság jogait ebben az időszakban állandóan támadják és kétségbevonják, aminek következtében 1343-ban Erzsébet királyné, mint a monostor védnöke megerősíti a prépostság vámszedési jogát az Ipolyon átvezető hídon, a palojtai vámszedési jogot. IV. László 1275. évi oklevelét Miklós nádor, a prépostság összes jogait Moroncsuk comes a megyebeli nemes-