Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

országbírói parancslevélben Antalt is királyi embernek jelölik. 1475-ben Dávid és György emelnek panaszt Felsőpalojthay Werbes László ellen okirataik eltulajdonítása miatt. Ez évben Werbes Lászlót, mint Litvai Horváth Péter nemes familiárisát említik, Horváth Péter ellen egyébként testvére, Dámján özvegye panaszt emelt, s a vizsgálatot Dávid folytatta le. Rajta kívül királyi embernek volt jelölve Antal is. 1476-ban Antalt, Dávidot és Gergelyt jelölik királyi embernek, 1477-ben pedig Györgyöt és Gergelyt, s megemlítik Felsőpalojthay Dávidot is. Ez évben Miklós, Péter és Mihály ellen hatalmaskodás miatt emelnek vádat. 1478-ban is említik Dávidot. 1479-ben a Balassák és a Thomboltok közti perben mint tanúk és szomszédok szerepelnek: György s fia László, valamint felesége: Heléna, azután Miklós, Péter, Mihály, István özvegye, Dorottya, Antal, Dénes, András fia György, Dániel, Werbes László, Osvald, Gergely, Antal felesége, Erzsébet, Dávid és Redzeni István. 1480-ban ugyanebben a perben Dániel, Miklós, Mihály, Gergely, Péter és György tanúskodnak s tesznek esküt. 1481-ben, 1483-ban és 1484-ben Antalt jelölik királyi embernek. 1487-ben említik Redzeni Istvánt, azután Pétert és az ebecki határjárással kapcsolatban Symonfy Antalt, Werbes Lászlót, valamint György fiait: Dénest és Lászlót, 1488-ban pedig Györgyöt. 1493-ban a Lukanényeyek hatalmaskodása ügyében királyi emberekként jelölik Benedeket, Márkot és 2sigmondot. 1494-ben Zsigmondot jelölik királyi embernek. Ez évben László Lukanényey György özvegyének képviselője. 1495-ben László szolgabíró, Redzeni Jánost ügyvédnek vallják, Symonfy Antalné pedig tiltakozik Keszői Mátyásnak és unokatestvérének Felkeszibe való iktatása ellen. Ekkor említik Symonfy Pétert is, valamint Gergelyt s Dénes fia Györgyöt. 1496-ban Péter szolgabíró. 1497-ben Ipolykeszi birtok joga feletti vizsgálatnál Mihály, azután Péter fia György és Symonfy Péter tesznek vallomást. 1498-ban Márk unyatini birtokos, 1502-ben Czakó Miklóst és Dávidot jelölik királyi embernek. 1503-ban és 1504-ben Zsigmond szolgabíró, utóbbi évben Cherth János, Symonfy Péter és Cherth György felsőpalojtai birtokrészét Balassa Ferenc elfoglalta, s említik ebben az évben Lászlót is, 1505-ben pedig Pétert. 1508-ban, amikor az Ipoly kesziek és a Palugyayak között Ipolykeszi birtokára nézve perújítást engedélyeznek, László kijelölt királyi ember. 1511-ben Sirák elfoglalása miatt Symonfy Péter és ,,másik Palojtay" Gergely ellen indítanak pert s ekkor említik királyi embernek Zsigmondot. Symonfy Pétert egyébként egyszer Ezernykpalojthaynak, máskor Nemespalojthay-nak nevezik. 1512-ben említik Lászlót. Zsigmond 1514-ben is szolgabíró. Ez évben és a következőben Symonfy Pétert ismét királyi embernek jelölik. 1515-ben Felsőpalojthay Péter Bernecei Csala Bertalan és az esztergomi káptalan közti perben fogott bíróként ítélkezik. 1516-ban Pétert és Zsigmondot királyi embernek jelölik. 1517-ben Zsigmond szolgabíró, Redzeni Pál ekkor Balassa János nevében tiltakozik, hogy Dovorcsani György rezeni, másként kispalojtai portioját Szügyi Orbonáz Andrásnak idegenítette el. 1519-ben László két terbegeci sessiot zálogosít el Kóváry Pálnak. 1520-ban az esztergomi káptalan és a Kisthuryak perében az egyezséget bírótársaival együtt Péter hozza létre. 1522-ben Pétert és Istvánt említik. 1524-ben és 1525-ben Albert szolgabíró. Utóbbi évben László Margit nevű felesége és Márk és Menyhért nevű fiai nevében unyatini jobbágy telkét a bozóki prépostságnak adja el. Ezenfelül említik ez évben Pétert és Werbes Mihályt is. (1207/1345: Seilern lt. I 15, 1336: DL 40717, 1337: DL 3091, 65747, 70126, 25803 más., 65748 más., 2337/1416: DL 69381, 1338: DL 40788, 25093 más., 70127 más., 1345,ill. 1346: DL 41011, 1353: DL 69237, Dipl. Hont. 186,