Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Antal pedig Paska János és Tamás ellen emel panaszt a Drenón elkövetett hatalmaskodás miatt, végül Pétert királyi embernek jelölik. Felsőpalásti Paska János Gárdonyon vesz zálogba jobbágytelket. 1501-ben említik Balázst, 1502-ben Gergely a felesége, Szudy Duló Miklós leánya révén szúdi birtokos, s János és Tamás közti per ebben az évben még folyt. 1503-ban Benedek birtoka felett a Nényeyek pereskednek s perüket döntőbírák ítélete alá bocsátják. Említik ez évben Literátus Gergelyt, Porkoláb Andrást, Litvarczi Mihályt, azután György özvegyét, Katalint. Dacsó László és Felsőpalásthy Tamás Dacsó Lázár és Péter, valamint Felsőpalásthy Péter ellen emelnek panaszt, Paska János pedig a Dacsók jogtalan foglalása miatt tiltakozik. 1504-ben ugyanő Felsőpaláston hatalmaskodik, Kristóf egy jobbágy telket Ináncsy Andrásnak zálogosít, kúriáját, alsó- és utcapalásti portioját pedig Bakócz Tamásnak és az Erdődyeknek adja más jószágokért csereképpen. Említik ez évben Tamást, valamint Andrást és gyermekeit: Pétert, Jánost, Annát és Katalint is. Paska János ós Péter közti per ekkor fejeződött be, János pedig Tompafalván zálogbirtokot szerez. 1505-ben Paska Jánost mint érseki familiárist említik, Lászlót és Porkoláb Andrást pedig királyi embernek jelölik. Szalatnay János ez évben iváncsfalvai birtokát Dombay Literátus János litvai várnagynak és Palásthy Lászlónak zálogosítja. Ez utóbbiak ketten a birtoklásban megegyeznek. Amikor Alsópaláston Bertalan fia János birtokrészébe Erdődy Pétert iktatják, Péter, Balázs, Tamás, azután Cherth János és Paska Lázár voltak a kijelölt királyi emberek. Említik ez évben György özvegyét, Katalint, azután Andrást és Bakos Györgyöt is. 1506-ban Pétert és Balázst említik királyi emberekként. Balázs két drenói jobbágytelket Lázárnak zálogosít. Utóbbi Dersenyey Jánossal megyezik s övé lesznek a drenói és tompái birtokrészek. 1507-ben Lászlót, Porkoláb Andrást, Paska Lázárt és Jánost, azután Tamást, Balázst és Pétert s ennek fiait: Miklóst, Ferencet és Pált, valamint Alsópalásthy Tamást említik. Paska Lázárt ez évben zálogjogon derzsenyei és zsemberi portiokba iktatják, Porkoláb András alsópalásti birtokrészébe viszont az Erdődy eket. Az iktatás ellen Porkoláb Bertalan és Domonkos leányai tiltakoztak. András feleségét, Keszihóczi Dacsó László leányát, Orsolyát apáti birtokába iktatják. 1508-ban Keszihóczi Dacsó Demeter Margit nevű leánya György nevű testvére gyermekeinek Lázárnak és Ilonának engedélyt ad arra, hogy Palásthy Literátus Andrásnénál zálogban levő jószágokat visszaválthassák, Paska Lázár által a selmecieknek elzálogosított Szénásfalut pedig a Nagylucseiek váltják ki. Említik ez évben Litvarczi Pál feleségót, Dacsó Ilonát és fiát, Lázárt. 1510-ben Balázs vezeti be Kenderesi Mihályt kelenyei birtokába. Ekkor Gárdony Miklóst és Andrást jelölik királyi embernek. Ez évben Dacsó György alsó- és utcapalásti birtokrészeit Péternek zálogosítja el. 1511-ben Fügedi Zsigmond özvegye elismeri, hogy András a jegyajándék tekintetében kielégítette. Miklós feleségét, Fruzsina asszonyt ekkor hatalmaskodással vá, dolják, Paska Lázárt, Tamást, Balázst és Pált pedig királyi embernek jelölik s említik Pétert is. András ez évben az Erdőháti család, 1512-ben Piry Bertalan ügyvédje, 1513-ban e szolgálataiért Haraszti felét kapja, s Borfői Beke Mihály ellen emel panaszt bizonyos alsózsemberi földek elidegenítése miatt. 1512-ben egyébként Lázár tompái birtokrészét Selmecbánya városnak zálogosítja s említik János özvegyét, Magdolnát. 1514-ben Andrást a Dubraviczkyakkal együtt Szentantal birtokába akarják iktatni. A következő évben Tamás fia Balázs prikleki birtokrészét Andrásnak adja s említik János özvegyét és Lázár s Márta nevű gyermekeit is. 1517-ben királyi embernek Istvánt, Andrást és Paska Lá-