Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
Kereskény, Kér, Kispeszek, Mikola, Pásztó, Perőesény, Szecse, Olvár, Ludány tizedét 50 forintért megváltja a káptalantól. 1463-ban a nádor János, Gáspár, László és Mihály nevű fiaival együtt Pásztó városát visszabocsátja Lévai Lászlónak és fiának, Jánosnak. Ugyanebben az évben a nádor fiainak és Lévai Lászlónak a birtokok felett nézeteltérése támadt, amit választott bírák döntése alá bocsátanak. 1469-ben Országh Mihály és Lévai László együttesen zálogosítják el tótbakai, vinári és báti birtokrészeiket Szánthó Ambrus esztergomi kanonoknak. Országh Mihály 1474-ben Szokolyát visszakapja Tárcsái Jánostól. 1478-ban Országh László és testvérei: Zsófia, Krisztina és Katalin Szakállos és Mikola felét Podmaniczky Lászlónak zálogosítják el. A nádor ugyanis annakidején Lévai Jánostól Léva felét Pásztó, Zalába, Lontó, Szakállos, Mikola, Orsány, Perőesény és Szokolya községekkel együtt vette zálogba. 1479-ben Perőesény Lábatlani Gergely zálogbirtoka. 1481-ben Mátyás király Visk, Pereszlény és Szemeréd birtokában újra megerősíti Országh Mihályt és fiát Lászlót, akik ugyanebben az évben Léva felét a hozzátartozó Szokolya, Perőesény, Mikola és Szakállos községekkel együtt visszabocsátják Lévai Jánosnak, de Pásztót és Szokolyát újra zálogba veszik. A fehérvári káptalan a következő évben iktatja Országh Mihályt Visk, Pereszlény és Szemeréd birtokába, viszont fia László és leányai: Zsófia és Katalin perőcsényi teljes birtokrészüket, a község felét, Podmaniczky Lászlónak zálogosítják el. 1489ben Százdi Valkay György özvegye az ura által Országh Mihálytól zálogba vett Pereszlény felét visszabocsátja Országh Lászlónak. 1490-ben Lévai János Pásztót és Szokolyát vissza akarja váltani az Országh családtól, ám László fia Zsigmond csak 1502-ben bocsátja vissza Szokolyát Lévai Zsigmondnak. 1506ban Pereszlényt Mihály, 1507-ben Zsigmond és Mihály, Visket pedig Mihály és Ferenc részbirtokaként említik. 1519-ben Mihály viski és pereszlényi birtokos. (1442: DL 88178, 1456: DL 59469, 1459: DL 88338, 88339, 1460: DL 72910, 1461: DL 49109, 59489, Eszt.kpt.m.lt. 51-2-14, 4464/1464: DL 59507, 1463: DL 15805, 59495, 1469: Eszt.kpt.m.lt. 53-4-1, 1474: DL 17529, 1478: JDL 18031, 59648, 1479: Eszt.kpt.o.lt. 8-6-14, 1481: DL 18441, 59677, 1481\ 1545: DL 8928, 1482: DL 18630, 59684, Eszt.kpt.m.lt. 19-3-3, Podmaniczky I 157,1489: DL 19581, 1490: DL 88746, Gsztb. 53-45, 1502: DL 59915, Gsztb. prot. A fol. 142, 163, Eszt.kpt.o.lt. 48-3-10, 1506: DL 21646, Podmaniczky I 510, 1507: DL 26125, Eszt.kpt.o.lt. 42-3-14, m.lt. 18-5-8, 19-3-7, 1519: Eszt.kpt.m.lt. 19-3-11.) Osztroviczi család. Osztroviczi Péter 1387-ben csereképp kapja meg Pásztót. (DL 7290.) össödi család. 1263-ban Bugud fia Leustak özvegye egy ekényi földet ad el Ossödön az itt már régóta birtokos Istvánnak és Viktornak. 1295-ben Leustak fia Bugud Össöd negyedét Keszy Bogyiszló fiától, Miklóstól vásárolja. 1312ben Hozlov fia Jula szerzi meg zálogjogon Össödöt. 1321-ben Bugud fia Bugud és Kemus fia Mihály Össödöt Bogyiszló fiának, Julának adják el. 1328-ban Össöd Jula fia Miklós birtoka. 1380-ban Bugud fia János, valamint Bugud fia Péter fia Pál birtokrészüket Tapolcsányi Péternek adják el. 1387-ben Pétert, Gergely fiát, mint ,,Ösödi"-t jelölik királyi embernek. (1263: Wenzel III 72, 4205/1297: Gsztb. 5-78, Knauz II 378, Fejér VI 1 397, 1312: DL 1811, Anjoukori I 273, 1321: DL 2054, Knauz III 5, 1328: DL 2507, Anjoukori II 370, 1380: DL 6670, 1387: DL 7248, 7281, 7282.)
