Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

király Tamás fiát, Györgyöt s ennek fiait: Györgyöt és Jánost erősíti meg Ledény birtokában. (1376: DL 42015, 2356/1388: DL 8005, 1388: Eszt.kpt.m. lt. 15-3-7, 8, 10, 2355/1425: uo. 15-4-14, 1423: DL 43559.) Legényey család. Legényey Fakó Sebestyén 1449-ben Borfőn zálogbirtokos. (DL 98098.) Leszenyei család. A Hontpázmán nemzetségbeli Lampert comest már 1244ben „Leszenyei"-nek nevezik. 1281-ben Leszenyei Miklós fiai: Lampert és István a Csalomiai családdal és Szügyi Andrással megegyeznek K óvárszeg határára nézve. 1291-ben István és Lampert előadják, hogy sógoruk, Both comes fia Benedek Nevelent (Méznevelőt) és Horpácsot az esztergomi káptalannak hagyományozta. 1296-ban István comes Nyéky Márton fiaival: Mártonnal és Mihállyal pereskedik Csali és Nyék határa felett. 1345-ben Cseri birtokjoga feletti vizsgálatnál János tanúskodik, ő egyébként 1358-ban szolgabíró. 1362-ben Csákó fia Pétert említik, s ő tesz esküt 1379-ben a Balassák és Keres kényiek közti perben. 1380-ban Csákó fia Dénest királyi emberként említik. 1381-ben Keszői Miklós és Terbegeczi István perével kapcsolatban Csákó fia Pétert, valamint Dénest és fiát Pált említik. 1387-ben a Darázsi birtokjoga feletti perben Csákó fia Dénes, mint szomszéd szerepel, Lászlót pedig királyi embernek jelölik. 1388-ban Balassa Miklós Csákó fia Pétert hívja perbe. Utóbbit jelölik 1389-ben királyi embernek, bár pere Újfalu és Illésfalva határa miatt a Balassákkal még 1394-ben is folytatódik. 1395-ben Péter fia István, János fia László és Csákó fia Dénes idézteti Balassa Miklóst és Csehy Pált. 1397-ben János fia László iktatja Apáti birtokába Kóváry Pált. 1400-ban Csákó fia Istvánt és Lászlót ismét királyi embernek jelölik. 1402-ben a Balassákkal 1395-ben kezdődött per újabb halasztással húzódik tovább. 1404-ben Lászlót királyi embernek jelölik, s említik ez évben Istvánt is, akit 1407-ben királyi embernek jelölnek. 1408-ban ő és Dénes fia Antal Balassa Miklóssal újabb perhalasztásban egyezik meg. 1410-ben mindkettőjüket királyi embernek jelölik, 1411-ben azonban csak Antalt. 1412-ben és 1413-ban Istvánt, 1414-ben Antalt említik, 1415-ben Istvánt, 1422-ben és 1433-ban Antalt jelölik királyi embernek. 1441-ben említik Csákó Pált, aki 1443-ban kapja a részben Hont, részben Nógrád megyéhez tartozó Riba birtokát. 1445-ben Pál hívja perbe Kóváry Lászlót. 1454 és 1463 között Pál Drégely várnagya s ura, az érsek nevében pereskedik Kiskeszi és Szálka határa felett az esztergomi káptalannal. 1457-ben Horhin vesz birtokrészt. 1467—1468-ban alispán. 1478-ban Országh Mihály nádor vizsgálatot indít, minthogy Csákó Miklós — akit egyébként ez évben királyi embernek is jelölnek — felesége, Keszy Erzsébet birtokait, Keszit, Varbókot és Zsembert Berky László elfoglalta. 1480-ban a Balassák és Thomboltok perében Csákó Dávid tesz esküt, 1484-ben rajta kívül Csákó Miklóst is királyi embernek jelölik. 1487-ben őt és Dávidot említik. 1494-ben Literátus Gergely előadja a garamszentbenedeki konvent előtt, hogy Csákó Miklós felesége, Erzsébet asszony gyermekeivel, Ferenccel, Jánossal, Jusztinával és Katalinnal együtt atyja, Kőkeszi Benedek után Kőkeszin, Varbókon és Zsemberen Berky Lászlóval egyenlő jogon birtokol, ám Bogodi Bornemissza János ezeket a birtokrészeket el akarja idegeníteni. 1495-ben is említik Csákó Miklóst, akit 1497-ben és 1498-ban királyi embernek jelölnek, utóbbi évben Mihállyal együtt. Csákó János egyébként 1488 és 1490 közötti időben Hont megye egyik alispáni székét is betöltötte. 1503-ban újra említik Miklóst, 1504-ben pedig Dávid felesé-