Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Bevezetés

még e század vége előtt Bajta, Bernece, Börzsöny, Gyerk, Kemence, Kisölved, Szálka és Szete, valamint a később Tölgyesnek nevezett Ság egy része a káptalané. Azonban a káptalan birtokszerzései ezzel be is fejeződtek, a következő évszázadokban csak egyes kisebb rész jószágokkal gyarapszik a káptalan vagyona. Négy szerzetesrendnek is volt megyénkben földbirtoka, így Lampert comes, Szent László király nővérének férje 1127—1131 között alapítja a bozóki bencés apátságot. 1262-ben azonban IV. Bélától már a bozóki premontrei prépostság kap birtokadományt.

170 Az 1135-ben megerősített alapító oklevél az apátság birtokait megyénk területén meglehetősen szétszórtan fekvőnek mutatja, hiszen a megye déli részén fekvő Páld és Pásztó is hozzá tartozott. Idők folyamán azonban a prépostság birtokai csak a közvetlen környékre szorítkoztak. A sági premontrei prépostságot az 1240-es évek elején alapították. Ságon kívül elég messze fekvő községeket: Almást, Egeget, Palojtát, Nádast, Szőllőst kapta. Később adományként az Ipoly völgyében fekvő Parasza, Tesmag, valamint Hercegfölde kerül birtokába, de nagybirtok kialakítására való törekvésről itt sem beszélhetünk. 1269-ben a pilisi ciszterciták kapják Marótot és Szántót,

171 1352-ben pedig I. Lajos király telepíti le a pálosokat a Börzsöny rengetegében, Nosztrán.

172 Mivel a megye községeinek alig negyedrésze tartozik várbirtokhoz, illetőleg egyházi vagyonhoz, megyénk tipikusan kisnemesi megye, ahol igen nagy számban élnek az egy-egy községet, avagy csupán egy-egy falurészt bíró családok. E családok birtokszerzéseiről, életéről adattárunk részletesen tájékoztat. Nagy nehézség azonban, hogy a családok az általuk — adott esetben aránylag rövid ideig, esetleg csak zálogjogon — bírt faluk nevéről nevezték el magukat, s így egy-egy családfa továbbvezetése nem minden esetben történhet teljes bizonyossággal. Egy-egy házasság révén szerzett birtokrészek leánynegyed címen kerülnek tovább más, esetleg nem is megyebeli törzsökös család kezébe. Így azután a megye településeinek számánál lényegesen nagyobb a birtokos családok száma. A váruradalmak és az egyházi birtokok csupán a kisnemesi községek közé ékelődnek, s terjeszkedésük csak abban jelentkezik, hogy magvaszakadás következményeként, adományozás révén oly birtokokat szereznek, amelyek a megyebeli nemesség számára amúgy is elvesztek. v Nemzetiségek Amikor megyénk nemzetiségi képe alakulását be akarjuk mutatni, elsősorban hangsúlyoznunk kell, hogy az kizárólagosan a kötetünkben feldolgozott levéltári forrásadatokra, a hely- és jobbágynevekre alapult. Tudjuk, hogy ezt a képet adott esetben a régészeti leletek kiegészítenék vagy módosítanák, de ezek figyelembevétele, értékelése és az adattárba való felvétele messze túlhaladta volna kötetünk célkitűzését. Úgy véltük azonban, hogy ennek ellenére szükséges a közölt adatok összegezése a magyar nyelvtörténeti kutatások eredményeinek segítségével. Ezek előrebocsátása után megállapítható, hogy megyénk területe a honfoglalást megelőző időben minden valószínűség szerint a nyitrai, ill. a nagy170 DL 5775. 171 DL 39181. "

2 Fejér IX 2 147.