Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

69371, 1418: Seilern lt. IV 145, 1421: Gsztb. 60-27, 1422: DL 69420, 1423: DL 43573, 2423/1435: DL 69454, 1425: DL 69431, 1428: DL 69442, 1435: DL 69454, 1438: DL 69461, 2435/1453: DL 70136, 2444: DL 63954.) Kenderesi család. A Nényeiekkel rokon, valószínűleg Vácik fiának Harabornak leszármazottja az a Kenderesi Balázs, aki 1458-ban Kenderesért és Litvarcért Kóváry Lászlónak átengedi Bátornényét és Terbegecet. 1466-ban ugyancsak Balázs tiltakozik Bakari Lestáknak Litvarcba történő iktatása ullen. 1474-ben Kóváry László megegyezik Balázzsal, hogy Balázs fia feleségül veszi Kóváry László unokáját, Bereck leányát, Erzsébetet s ennek fejében Balázsé lesz Apáti, Bátorfalva, Szelény, Terbegec, Kóvár, Kereskény, Százd és Szemeréd fele. Ez évben egyébként Balázst és fiát, Benedeket, 1477-ben Balázs felsőszemerédi, százdi és kiskereskényi jobbágyait, végül 1479-ben ismét Balázst vádolják hatalmaskodással. 1480-ban Kóváry Simon fiai: László és Pál tiltakoznak, hogy a Balázs a nála csak zálogban levő kóvári, bátorfalvai, terbegeci, apáti, szemerédi, kiskereskényi és százdi birtokrészekre Mátyás királytól adománylevelet szerzett. Balázsnak egyébként ekkor Kelenyén és Paláston is volt birtokrésze. 1483-ban a budai káptalan előtt Kóváry Simon fiai: Pál és László, valamint Balázs és fiai: Balázs, Benedek és Mihály osztályos atyafiaknak vallják magukat Apátin, Bátorfalván, Szelényen, Szemeréden, Százdon, Kereskényen és Terbegecen levő birtokrészekre vonatkozólag. Balázs fiát Mihályt egyébként 1510-ben mint ,,Gyali"-t Kelenyén Luka Sebestyén birtokrészébe iktatják. (1458: DL 44870, 1466: DL 99700, KO II 383, 1474: DL 17545, Gsztb. 60-21, 129-10, 1477: uo. 56-45, DL 99730, KO II 465, 1479: DL 18178, 18250, 1480: DL 18178, 18316, 69508, 99737, KO II 491, 1483: DL 45969, 99741, KO II 518, 1510: Eszt.kpt.o.lt. 40-5-13.) Kereskényi (Kiskereskényi, Recsicsei) család. Lehetséges, hogy a Simonyiakkal rokon család, amelyről legelső adatunk 1314-ből, ill. 1317-ből származik, amikor Pál fia Miklós, valamint Pál, János, Mihály, György és Benedek nevű fiai Kereskényen birtokosok, 1329-ben pedig zsemberi birtokrészt szereznek meg. 1332-ben Miklós fia Pál pereskedik. 1337-ben Jakó fia Miklós özvegye, Katus asszony és leánya a Varsányiakkal a leánynegyed tekintetében megegyezik. 1344-ben Pál fiai: Miklós és Egyed, nagyatyjukkal, Palásthy Liptó fia Paskával együtt megjelennek a sági konvent előtt s kijelentik, hogy mivel zsenge koruknál fogva birtokaikat nem tudják kezelni, azokat Miklós fiainak: Mihálynak, Benedeknek és Györgynek zálogosítják el. A következő esztendőben azonban Egyed és Miklós a Miklós-fiákat Kereskény, Disznós és Zsember birtoklásától eltiltják. 1355-ben Miklós fia György zsemberi birtoka miatt pereskedik. 1358-ban Márton fia Balázs, valamint Miklós említett fiai a Disznósyakkal pereskednek Disznós és Zsember határa felett. Ugyanebben az esztendőben esküdtként említik Pál fia Miklóst, szolgabíróként pedig Mihályt. Utóbbi egyébként 1360-ban is szolgabíró. 1364ben Györgyöt említik. 1370-ben Benedek fia István birtokrészét Pál fia Egyednek zálogosította el. 1372-ben Domonkos fia Jakabot, 1373-ban Györgyöt és Mihályt említik, 1379-ben pedig Benedek özvegye, Ilona asszony György fiait: Andrást, Miklóst, Lászlót, valamint Egyed fia Miklóst a leánynegyed tekintetében nyugtázza. 1386-ban Darázsi birtokjogával kapcsolatban Domonkos fia Jakab tanúskodik. 1408-ban Egyed fia Miklós Kóváry Pálnak, valamint Podhorcáni Lászlónak és Erdős Miklósnak adja kiskereskényi zá-