Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
jobbágyuknak megtámadása miatt s Pétert Prébelyen idézik meg. 1444-ben Pétert, 1447-ben Lászlót királyi embernek jelölik, 1463-ban is említik Lászlót, aki 1465-ben, amikor Luka Lőrinc fiait iktatják Keszihóc, Kelenye, Palást, Palojta, Lám, Szuhány és Lehotka birtokába, szomszédként szerepel. 1469ben a Balassák és a Vezekényi Thomboltok perében említik Benedeket, Pétert s László feleségét, Katalint. 1473-ban Benedek emel panaszt litvai Horváth Péter ellen, minthogy jobbágya a haraszti erdőben kárt okozott. 1476-ban Alsózsember birtokjogára vonatkozó vizsgálatnál említik Benedeket, akit 1477-ben és 1481-ben királyi embernek jelölnek. 1479-ben László özvegyét Katalint, azután Benedeket és Pétert említik, 1482-ben pedig Literátus Péter özvegyét, Mártát és leányait: özv. Dacsó Györgynét, Palásthy Tamásnét, Figedi Jánosnét. Ez évben Pétert és Benedeket kriályi embernek jelölik. 1483ban Mártát említik. 1486-ban László fia Péter, László fia Benedek fia Miklós és az Alsócsehy család Szolganénye praedium felett pereskedett s vitájukat fogott bírák ítélete alá vetik, s ez évben említik Ferencet is. 1493-ban Pétert jelölik királyi embernek. 1496-ban Bakabánya lakói emelnek panaszt Ferenc ellen, hogy kiváltságaikat megsértette. Ez a Ferenc feleségül vette Lévai Cseh János özvegyét, Annát, s így jut Léva uradalmának birtokába. 1497-ben egyébként Miklós, Benedek fia, Siráky Jánossal pereskedik. Ferenc 1499-ben mint a kiskorú Lévai Zsigmond gyámja emel panaszt a sági prépostság ellen hatalmaskodás miatt, s visszaváltja Vinárt az esztergomi káptalantól. 1500ban Ferenc feleségét hatalmaskodással vádolják, 1502-ben ő kapja vissza az Országh családtól Szokolyát. 1503-ban Léva uradalmát Lévai Zsigmond Ferencnek zálogosítja el, aki 1504-ben Horváthy Simontól és Zsigmondtól Felsőzsemberen egy nemesi kúriát vásárol s a bányavárosokkal pereskedik. 1504-ben Benedek fia Miklós és Siráky János perében újabb határidőt tűznek ki. Ez évben Ferencet királyi embernek is jelölik. 1505-ben családi osztályt tesznek és említik Pétert is. 1506-ban Ferenc Lévai Zsigmondnak visszabocsátja a zálogösszeg kifizetése után Léva uradalmának felét. 1507-ben Kemence határ járásakor Perőcsény felől Ferenc és Lévai Zsigmond együttesen tiltakoznak. Ugyanezen évben Alsófegyvernek és Lissó is közös birtokuk. 1508-ban Ferenc ismét megsérti a bányavárosok vámmentességét. 1508-ban Ferenc és Lévai Zsigmond ismét együttesen emelnek panaszt perőcsényi, zalabai, pásztói és vámosmikolai jobbágyaikon elkövetett hatalmaskodás miatt, 1509-ben és 1511-ben pedig alsófegyverneki erdőjük megrohanása miatt. 1510-ben Péter leszármazói pereskednek egymással Priklek birtoka felett. 1512-ben János, valamint Piry Bertalan, Palásthy András, Keszihóczi Dacsó Lázár és Mátyás megosztoznak Haraszti birtokán. 1515-ben említik, hogy Literátus Péter leánya Palásthy Tamásné. 1517-ben Ferenc és Lévai Zsigmond Ivanczteleke, másként Ivancztúrja birtokát eladják Dombay Literátus János esztergomi castellanusnak. Ez évben Miklós Harasztin, Kelenyén és Keszihocon, valamint Chenke praediumon levő birtokrészeit feleségére, Négyesi Szár György leányára, Erzsébetre hagyja. 1518-ban Ferenc és Lévai Zsigmond Bakabánya várossal pereskednek. 1519-ben Teszéry Miklósnak Össöd birtokába történt iktatásakor Lissó felől ismét Ferenc tiltakozott. A Bakabányával folytatott per 1519-ben és 1520-ban is folyik. 1522-ből tudjuk, hogy Ferenc özvegye zálogjogon bírta Léva várbirtok felét, leányát, Katalint pedig Lévai Zsigmond vette nőül. 1523-ban Ferenc és a sági prépostság közt Almás, Bát, Szőllős, Fegyvernek birtoklása miatt folyik per, de ez évben özvegyéről is tesznek már említést, János pedig Keszihóczi Dacsó Mátyással pereskedik. (1386: DL 65805, 1418:
