Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Gyügyei család, 1301-ben gyügyi nemesekként említik István fiait: Miklóst és Geregent, Albert fia Jánost, s ennek András Pál és Albert nevű fiait, valamint Tóbiás fiait: Istvánt és Muht. 1322-ben, illetőleg 1323-ban Miklós fia András mestert és fiait: Illést, Pált, Tamást, Pétert, Jánost, Andrást, Lászlót és Miklóst említik. 1345-ben és 1346-ban János fia András kijelölt királyi ember, András és Miklós egyébként Cseri birtokjoga feletti perben tesz esküt. 1350-ben Györgyöt jelölik királyi embernek, 1358-ban János fia Andrást és ennek fiát Benedeket említik. Ez a Benedek azonban 1372-ben örökösök nélkül hal meg s Gyügy, Darázsi és Mere birtokába a Deméndyeket akarják iktatni. Ekkor Gyügyei István fiai: Miklós, Mihály és Egyed tiltakoznak s Szécsi Miklós országbíró a Gyügyeiek jogigényét meg is erősíti. 1393-ban, amikor Nádast Litastól elkülönítik, György, valamint Péter fia Miklós tesznek földesküt. 1402ben Péter fia Miklóst, 1416-ban Miklós fia Pétert, 1421-ben Egyedet és Farkas Pétert, 1428-ban Farkas Pétert jelölik királyi embernek. Végül 1471-ben Király Pétert említik. (1301: DL 86890, 1322: ill. 1323: DL 86953, 1345: DL 87171, 1345J1MQ: DL 41011,1346: uo. 1350: DL 41143, 1358: Palásthy lt. 29, Dipl. Hont. 206, 1372: DL 41867, 1393: DL 42542, 1402JU0Q: DL 69338, 1416: DL 43314, 10404 más., 1421; DL 69403,1428: DL 73500,1471: DL 95835.) Gyurky család. A családról legkorábbi adatunk, hogy 1351-ben Pál fiai: István és János egy vitás földdarabot átengednek Elek fia Tamásnak. 1361-ben Mihály fiát, Mátyást említik, 1366-ban pedig Elek fia Tamást és Szakálosnak nevezett Jakabot királyi embernek jelölik. 1378-ban Gyürki birtokosaként János fia Jakabot Antal nevű fiával együtt említik, valamint Pál fia Andrást, Mihály fiait: Mátét és Jánost s végül Tamás fia Györgyöt. 1380-ban Györgyöt jelölik királyi embernek, 1381-ben pedig Mátét és Tamás fiát említik. 1390-ben Mihály fia Mátét jelölik királyi embernek, 1388-ban, 1393-ban és 1394-ben Tamás fia Györgyöt említik. 1396-ban Györgyöt jelölik királyi embernek, Máté fia Bálint ellen pedig a Keszőiek emelnek panaszt. 1404-ben Tamás fia Gergelyt, 1405-ben pedig ismét Györgyöt jelölik királyi embernek. 1406-ban Máté leánya, Erzsébet perli Kőkeszy Györgyöt, minthogy Kőkeszy János feleségétől, Ilona asszonytól a reá hagyományozott egy láda ruhát jogtalanul tartja magánál. 1407-ben Györgyöt említik, a következő évben a Keszőiek Bálinttal pereskednek Gyürki birtoklása felett. 1410-ben György iktatja be Sugody Benedeket Lám birtokába. 1411-ben és 1412-ben ismét őt jelölik királyi embernek, 1411ben Bálintot is. 1414-ben Mátyás fia Bálintot jelölik királyi embernek s ez évben a Keszőyek Pál fia Györgyöt és István fiait: Pétert és Benedeket hatalmaskodással vádolják s a vizsgálatot Tamás fia György folytatja le, s említik Pált és Dénest is. 1417-ben Tamás fia György a maga és fia, Mihály nevében elismeri Kóváry Pált Terbegec birtokában. 1422-ben ismét Györgyöt jelölik királyi embernek. 1425-ben Bálint és fia Miklós, István fiai: Benedek és Pál, valamint utóbbi fiai György és Pál, azután Dénes fiai: Imre, Kristóf és Simon, Miklós fiai: Benedek és Demeter, Tamás fia György és Mihály s Miklós nevű fiai, végül László Gyürkin levő birtokukat Keszy Mihálynak és fiainak zálogosítják el. 1433-ban Mihályt, 1439-ben István fia Benedeket, 1446-ban Mihályt és Szócsényi Tamást jelölik királyi embernek. 1463-ban Tamást, Pétert, Sebestyént, Antalt, Orbánt, Zsófiát, György fia Gallust és Mihály fiait: Miklóst és Jánost említik. 1469-ben Temesközy Bálintot, Csonka Pétert és fiát, Zsigmondot, a következő évben rajtuk kívül Mihály gyermekeit: Miklóst és Anasztáziát, végül Kasza Orbánt és Pétert gyürki nemeseknek nevezik. 1471-ben Pétert és