Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Farnosi család. (Másként Mohorai család.) 1468-ban Kóváry László leánya Anna és férje tiltakoznak az ellen, hogy Kóváry László és fia Kóvárszeget Mohorai Vitus fiainak: Jánosnak, Lászlónak és Sebestyénnek akarják elzálogosítani. 1471-ben nevezett Lászlót, Sebestyént és János fiait: Mártont, Miklóst és Ambrust csalomiai birtokosokként említik. Ugyanezen évben László és Sebestyén megtámadják Kóvárt, de a Kóváryakkal való perük 1474-ben kölcsönös megegyezéssel nyert befejezést. 1474-ben egyébként Lászlót mint „Nagycsalomiai"-t, Jánost és fiait: Ambrust és Mártont pedig mint „Mohóra!"^ említik csalomiai birtokosokként. 1476-ban Kóváry Simon és ifj. Kóváry László tiltakoznak, hogy Mohorai Vitfi János és fia Miklós váci kanonok elfoglalták Kóvárszeget. 1494-ben Ambrus és a Kóváryak Kó várszeg határában határjárás eszközlésével egyeznek meg. Ugyanebben az évben az Egyházasnyék birtokjoga feletti vizsgálatot Wydffy Sebestyén eszközli. 1495-ben a Kóváryak Ambrus ellen emelnek panaszt, mert malmát áthelyezvén, kóvári malmaik víz nélkül maradtak. 1496-ban viszont Ambrus emel panaszt a Kóváryak ellen Kó várszegen elkövetett határsértés miatt. Ez évben II. Ulászló király Ambrus leányait Sirák felére fiúsítja. 1497-ben Mohorai Ambrus és Farnosi Sebestyén fiai: Sebestyén és László Kóvárszegen jogtalanul foglalnak. 1499-ben Sebestyén végzi Vece határjárását. 1505-ben Wydffy László iktatja a Kóváryakat Ipolykeszi birtokába, 1513-ban Sebestyén teljes kóvári birtokát eladja a Kóváryaknak. 1518-ban Kóváry János emel panaszt Mohorai Wydffy Lőrinc ellen Kovarszek nevű malma elfoglalása miatt. 1523-ban Sebestyén lehotkai portiot idegenít el Werbőczy Istvánnak. 1524-ben is említik Sebestyént, aki 1525-ben lehotkai portioját a bozóki prépostnak adja el. (1468: DL 69486, 1471: DL 69495, Gsztb. 18-36, 1474: DL 69500, 1476: DL 69503, 1494: DL 69526, Eszt.kpt.m.lt. 17-1-11, 1496: DL 69527, 1496: Gsztb. prot. A fol. 158, 310, 1497: DL 69534, 2499/1506: Eszt.kpt.o.lt. 52-4-2, 1505: DL 63980, 69541, 1513: DL 69551, 1518: DL 69564, 1523: Palásthy lt. 172, 1524: DL 69589, 1525: DL 64005.) Fegyverneky család. Fegyvernéket „jó emlékezetű" István királytól Leos comes, Dénes comes testvére kapta, ez adta azután 1304-ben Exe fia Györgynek. A XIV. század elején azonban Fegyvernek egy része Egyed fia Bedéhez jutott, aki 1332-ben felvette a „Fegyverneki" nevet, de ,,Sági"-nak és „Sárosnak is nevezte magát, s ő a Lévai Cseh család őse. 1343-ban a már említett György fia Mykch comes „Fegyverneki". 1369-ben e Mykch fiát, Istvánt jelölik királyi emberként, ső 1380-ban Sarói Péter fia László ügyvédje, 1386ban Darázsi birtokjogával kapcsolatban tanúskodik. 1387-ben ismét királyi embernek jelölik, 1389-ben pedig Szaracén Jánosnak visszaadja a nagyanyját jegyajándékként megillető 50 márkát. 1392-ben ismét királyi ember. 1394-ben önhatalmúlag elfoglalja Palatnyát. 1429-ben László özvegyét említik. István fia Pétert 1437-ben Zsigmond megerősíti Fegyvernek és Palatnya praedium birtokában. Ezt a Pétert 1438-ban királyi embernek jelölik, amikor az esztergomi érseket Drégely várának és tartozékainak birtokába iktatják. Hasonlóképpen királyi embernek jelölik 1441-ben is. 1459-ben Dénest, Miklóst, Margitot és Orsolyát testvérekként említik. 1460-ban Dénes és Miklós, 1462-ben pedig Dénes tiltakozik, hogy Lévai László Fegy vernéket elidegenítse. 1467-ben Miklós kérésére történik Fegyvernek határjárása. 1480-ban Miklós ellen hatalmaskodás miatt emelnek panaszt. 1482-ben viszont ő emel panaszt a Kisvárdayak, valamint a Horváthyak ellen Fegyverneken, Magyarádon és Tompán