Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

ban Szobon egy ekényi föld felett pereskedik a dömösi prépost, 1298-ban a Dunán Leusták szigettől az Ipoly torkolatáig a marosi vendégeknek volt halászati joguk. III. András király ekkor a Duna melletti „tanyákat" visszaadja az apátságnak. (1138: Eszt.kpt.m.lt. 70-1-4, Fejér II 94, 1236: Eszt.kpt.m.lt. 70-1-27, Knauz I 317, Fejér IV 1 442, IV 3 552, 1280: Fejér V 3 49, 1398: Eszt. kpt.m.lt. 70-1-3, Knauz II 454, Fejér VI 2 127.) Drégelyi várnagyok. 1442-ben Erzsébet királyné Lévai László hűtlensége következményeképpen Fedemes-i Zobonya Imre és Deed-i Farkas Péter fia László drégelyi várnagyoknak adja Szécsénke, Nagyfalu, Orsány, Vámosmikola (vámmal), Perőcsény, Szakállos, Szokolya, Lontó, Pásztó és Zalába birtokát. (Eszt.kpt.o.lt. 69-15-1.) Dubraviczky család. Első adatunk 1513-ból származik, ugyanis Mocskos György özvegye férjhez ment Dubraviczy Mihályhoz, s ebben az esztendőben Mihályt már egyházasnónyei kúriájából idézik. 1514-ben Mihály és János Palásthy Andrással és Mocskos Simonnal együtt kapja Szentantalt. 1518-ban Mocskos János leánya Erzsébet, s annak férje Nádassy Ambrus a pereskedéseknek véget akarván vetni, Dubraviczky Mihálynak engedik át Egyházasnényét és Sirákot. Ugyanezen esztendőben Miklós fia János Ipolykesziből kielégíti Bodafalvi Ferenc özvegyét, Margit asszonyt. Jánosnak egyébként László nevű testvére is van, akinek szintén Ipolykeszin van birtoka. 1519-ben János és Mihály ipolykeszi birtok jogát említik. A következő évben Mihály perbehívja Palásthy Paska Lázárt. 1524-ben Ináncsy György ad el egy jobbágytelket Mihálynak, aki Lukanényei Luka Ambrussal pereskedik. 1525-ben Siráky György emel panaszt Mihály ellen, minthogy egy jobbágya tudta nélkül Mihály jobbágy helyére költözködött, Miklós pedig prikleki birtokrészt vásárol. (1513: DL 22398, 69552, 1518: DL 69563, 69565, 95864, Szádeczky-Kardoss, 1519: DL 69570, Szádeczky-Kardoss, Eszt.kpt.o.lt. 34-1-7, 1520: DL 47380, 1524: DL 47540, 47559, 47561, 69585, 1525: DL 95877, Palásthy lt. 174). Ebeczky család. 1463-ban Ebeczky Györgyöt mint ,,Ipolykeszi"-t, 1497-ben Péter özvegyét, Anna asszonyt mint ipolykeszi birtokost említik. 1507-ben pedig Ebeczky Miklóst „Ipolykeszi" Miklósként jelölik királyi embernek. 1517-ben Márton siráki jobbágy telkéért Prikleken szerez egy jobbágy telket, 1519-ben pedig Péter Palásthy Andrásnak ad csereként egy prikleki jobbágytelket egy ipolykeszii jobbágy telekért. 1525-ben Miklós vesz zálogba Keszihóczi Dacsó Miklóstól prikleki birtokrészt. (1463: DL 14791, 1497: DL 69534, 1507: DL 69546, 1517: Gsztb. 4-8, 1519: Palásthy lt. 166, Palásthy I 438, 1525: Palásthy lt. 174.) Egyházasnónyei vagy Gyürüs család. Első adatunk szerint 1366-ban Nagy Lajos parancsára iktatják Egyházasnónyei Benedek fiait: Pétert, Jánost és Lászlót Falkusnénye birtokába. 1369-ben Benedek özvegye—akit ekkor neveznek először Gyűrűsnek — valamint fiai: Péter és László Nénye birtokára nézve megegyeznek Tiba szépunokáival. 1376-ban Péter és László is részt vettek Luka fia Miklós meggyilkolásában. 1379-ben Péter tesz esküt a Balassák és Kereskényi István perében, s ugyanezen esztendőben Nemcsényi György Nemcsént Klára nevű nővérére s ennek gyermekeire: Gyűrűs Péterre, Jánosra és Lászlóra hagyományozza. 1381-ben is említik Jánost, 1386-ban Pétert, 1388-