Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
birtokrészek miatt. 1352-ben Pált és Mihályt zsemberi nemeseknek nevezik, s a Zsemberyekkel a vitás birtokok felett megegyeznek. 1355-ben is őket említik. 1356-ban Mihály fogott bíró. 1357-ben Mihályt és Pált ismét Zsemberyéknek nevezik, a következő évben pedig Disznóshoz való jogukat biztosítják. Ez évben említik Gallus fia Pált. 1381-ben Keszőy Miklós és Terbegeczi István perében említik Miklós fia Miklóst, 1386-ban Mihály fia Miklóst és Pál fia Jánost, 1387-ben pedig Gergelyt és Mihály fia Miklóst, a következő évben Fülöpöt. 1389-ben Zsembery Márton Mihály fiait: Gergelyt, Miklóst és Pétert tiltja el alsózsemberi és disznósi rész jószágainak elfoglalásától. Utóbbiak ismerik el 1391-ben, hogy Vesszős fia Tamás adósságát kifizette. 1395-ben Gergely és Péter jogtalanul foglalják el az előbb említett Tamás zsemberi birtokát. Pétert egyébként Pál fia Jánossal együtt 1396-ban királyi embernek jelölik. 1404-ben Mihály fiait, Pétert és Miklóst, 1411-ben Miklóst, 1422-ben Pétert, végül 1427ben Mihály fia Miklóst említik. 1429-ben, amikor Lévai Pétert Élesfalu birtokába iktatják, Miklóst is királyi embernek jelölik. — 1467-ben Disznósy László Alsózsemberen vesz zálogba bizonyos területet. 1469-ben Lászlót azzal vádolják, hogy a báti erdőt megrohanta s onnan három kocsi fát vitetett Zsemberre. 1474-ben a Dersenyeyek és Piry Bertalan László alsózsemberi jogtalan foglalása ellen tiltakoznak. László a következő évben Lévai Jánossal a köztük levő vitás ügyben megegyezik, s ezt 1476-ban megerősítik. 1477-ben Piry Bertalan Alsózsember miatt pert indít László ellen, s az országbíró Chenko Miklós egykori birtokrészét Bertalannak ítéli, s a per a következő évben is folyik. 1484-ben Bertalan újra panaszt emel László ellen zsemberi jobbágyának megveretése és a Szitnice vízén levő malma felgyújtása miatt. 1485-ben László panaszkodik Felsőzsember megrohanása miatt. 1486-ban a Zsemberyek emelnek vádat László, István és János ellen, középzsemberi földek és rétek jogtalan elfoglalása miatt. A következő évben a Dersenyeyek azzal vádolják Lászlót és Jánost, hogy egy disznósi jobbágynak holttestét az ő derzsenyei kúriájukba vitette a jobbágy meggyilkolásával Dersenyey Jánost vádolva, holott ez a jobbágy sohasem volt László jobbágya. 1489-ben László Piry Bertalannal pereskedik, és említik Jánost is. 1497-ben Ipolykeszi birtokjoga feletti vizsgálatnál Disznósy Jánost is kihallgatták. Felsőpalást birtokjoga feletti vizsgálatnál 1500-ban ugyancsak ő vall, s 1505-ben a Bory család perében, mint választott bíró szerepel. Megjelenik 1506-ban Bakabánya határjárásánál is, és 1507-ben Lévai Zsigmond felsőteszéri iktatására királyi embernek jelölik. 1508-ban, 1509-ben, 1510-ben és 1512-ben királyi embernek jelölik, utóbbi évben Kemence határjárásánál ki is hallgatják. 1512-ben Disznósy István özvegyét, Ilonát Varsányon jogtalan foglalással vádolják. 1515-ben László özvegye és fiai: Miklós, Ferenc és Pál Zsembery Bertalannal pereskednek. 1517-ben László özvegyét Piry Bertalan idézteti, János pedig Zsember határaira vonatkozólag tanúskodik. 1519-ben Uzapanyiti Uza Miklós azzal vádolja Disznósy Lászlót, hogy az ő zsemberi és disznósi jószágait elfoglalta. 1520-ban Jánost újból királyi embernek jelölik. 1523-ban Uza Miklós végrendeletéből kitűnik, hogy Uza István felesége Katalin asszony Zsembery Gergelynek és Disznósy Miklós Ilona nevű leányának gyermeke volt. 1525-ben János özvegyét, Katalin asszonyt, valamint László leányát, Margitot, Elywegi Forys János özvegyét említik. (1312/1421: DL 69437, 1332: DL 24411, Dipl. Hont. 109, 1341: DL 87121, Eszt.kpt.m.lt. 18-3-4, 2347/1360: Eszt.kpt.o.lt. 18-3-5, Knauz III 394, 1343: DL 87142, 2344/1346: DL 24420, Dipl. Hont. 139, 1346: DL 24420, 105354, Dipl. Hont. 142,1352: DL 87273, 105357, Gsztb. 6-36, 1355:
