Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Miklóst említik. 1400 körül Istvánt, 1402-ben Demetert, 1405-ben Demetert és Miklóst jelölik királyi embernek. 1406-ban Miklós folytatja le a vizsgálatot a sági prépostság jobbágyai ellen a Drégelyen elkövetett hatalmaskodás ügyében. 1407-ben Zsigmondot, Demetert és Miklóst, 1411-ben Demetert és Jánost említik, 1412-ben Miklóst. 1415-ben Demeter a Palásthyak ellen indít pert, 1416ban pedig kijelölt királyi ember. 1417-ben Lökös fia Demeter felesége Anna, aki Sipeky Ivánka fia János leánya volt, elismeri, hogy a Piry család a nászajándéka tekintetében kielégítette. Demeter és a Palásthyak pere 1418-ban is folyik. 1420-ban Demetert és Pétert említik, 1421-ben őket és Demeter fiait: Lászlót, Mihályt, Györgyöt és Fülöpöt, valamint Pétert és Istvánt jelölik királyi embernek. 1422-ben Turóczy Péternek Piry Tamás elleni panasza alapján a vizsgálatot István ejtette meg. 1422-ben Demeter, akinek János nevű fia is volt, felsőpalásti birtokrészén kívül zálogba Felsőrakoncán is szerez két jobbágyhelyet. 1423-ban Demeter fia Jánost említik. 1427-ben Demeter fia László Felsőrakoncán két jobbágytelket vesz zálogba. 1424-ben, 1427-ben, 1428-ban és 1429-ben Istvánt jelölik királyi embernek, 1429-ben és 1430-ban rajta kívül Pétert is, aki 1426-ban és 1430—1431-ben a bozóki prépostság procuratora. 1433-ban Györgyöt, Istvánt és Pétert, 1434-ben pedig csak Pétert jelölik királyi embernek. 1435-ben István folytat vizsgálatot, s rajta kívül 1436-ban Györgyöt és Pétert jelölik királyi embernek. 1437-ben Péter a Kálnayak ügyvédje. 1438-ban Lászlót, Istvánt és Györgyöt, 1439-ben Istvánt, Györgyöt és Pétert jelölik királyi embernek. 1444-ben Sinkát hatalmaskodással vádolják. 1446-ban Lévai László ama seregében, amely Ipolyságot kifosztotta, Péter is részt vett, akit ennek dacára 1450-ben alispáni székben találunk. 1449-ben ismét Pétert jelölik királyi embernek, 1451-ben a bozóki prépostság familiárisa, s említik 1452-ben és 1453-ban is. 1453-ban Tamás a felesége, Zsófia nevében tiltakozik, hogy Cseh László Lissón bizonyos portiot idegenített el. 1454-ben Lászlót és Bálványi Simont Alsópiren iktatják, Péter pedig Lévai Lászlót iktatja különböző Hont megyei községekbe. 1457-ben Tamást, 1460ban Lászlót említik. 1462-ben László és Tamás ellen emelnek panaszt Horhin elkövetett hatalmaskodása miatt. Amikor 1463-ban Guti Országh Mihály nádor fiainak Lévai Lászlóval a birtokok felett viszálya támadt, a nádor egyik megbízottja Darasy Tamás. Ez évben említik Andrást is. 1464-ben Péter fiai: Barnabás, János, Márton és Simon Alsózsemberen bizonyos területet vesznek zálogba, s iktatásukat Orbán végzi. 1465-ben László és fia András a nászajándék címén bírt alsópiri birtokrészt visszabocsátják Turóczy Jánosnak, s említik ekkor Pétert is. 1466-ban Kereskényi György emel vádat László ellen Krakó praediumon elkövetett hatalmaskodás miatt. 1466-ban és 1467-ben Simont és Orbánt jelölik királyi embereknek, az utóbbi évben Alsózsembery Gergely halálával megüresedett portiot Piry Bertalan Darasy Simonnak — akit Alsózsemberi Chehko Miklós fiává fogadott — és testvéreinek zálogosította. 1467ben azonban Péter fiai az 1464-ben zálogba vett alsózsemberi portiot Disznósy Lászlónak és Lüley Istvánnak zálogosítják. 1467-ben egyébként László lévai várnagy, s említik Tamást és Györgyöt is. 1469-ben a Dalmady Miklós elhunytával megüresedett kistúri portiot veje Darasy András kapja meg. Simon felesége ebben az évben Domanyikon szerez zálogjószágot. 1468—1470-ben Simont és Orbánt jelölik királyi embernek, 1470-ben egyébként Simon felesége Dorottya adomanyiki zálog jószágot Középbéli Mihály nénak zálogosítja. Ugyanezen évben Orbán a bozóki prépostság birtokain hatalmaskodik, László pedig a Kereskényiekkel pereskedik. 1471-ben Orbánt ismét királyi embernek jelölik, 1472-ben