Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

ben Stark unokáját, Demetert királyi embernek jelölik. 1368-ban Gergely fiai Miklós és Demeter Pál fia Benedekkel és Miklós fiaival: Jánossal és Györgygyei osztoznak Cserin. 1369-ben egyrészt Zaluzsányi András fia László mester Ders fia Tamás fiaival: Istvánnal és Demeterrel osztozik, másrészt Benedek fia és Pál fia Miklós, Benedek nagynénjének, Stark fia Péter leányának Katalinnak leánynegyedét illetően pereskednek. Említik ez évben Gergely fia Demetert is. 1381-ben Miklóst, 1386, ill. 1387-ben Gergely fiait: Miklóst és Demetert, valamint Pál fia Miklóst említik, 1387-ben Miklóst és Bakow fia Iwachint. 1390 körül pedig Pál fia Miklóst és Péter fia Miklóst. 1393-ban Demeter királyi ember, Miklós ekkor Varbóky István, 1395-ben és 1396ban pedig a bozóki prépostság képviselője. Miklóst 1394-ben is említik. 1396ban egyébként Demeter pereskedik a Nagykereskényeiekkel, a következő évben testvérével, Miklóssal együtt ad kölcsönt a Simonyiaknak. 1408-ban Demeter özvegye gyürkii birtokrész felett a Keszyékkel pereskedik. (1273/1346: DL 41011, 1280: DL 40155, Wenzel IX 273, 1251/1346: DL 41011, 1296: uo. 1331: DL 2642, Knauz III 191, Anjoukori II 534, 1338: Seilern lt. I 11, 1345/ 1346: DL 41011, 1349: DL 41127, Dipl. Hont. 177, 1357: DL 41317, 1368: DL 41757, 1369: DL 41783, 69251, Seilern lt. II 69, Dipl. Hont. 239, 1381: DL 6780,1356/1388: DL 8005, 69263, 1357: DL 7321, 7330, 1355: DL 7354, 7374, TJzovics lt., 1390: DL 95805, 1303/1398: DL 69298, 1395: Seilern lt. III 103, 1396: DL 72563, 1306/1425: Eszt.kpt.m.lt. 38-2-3, 1306/1453: uo. 35-1-13, 1306/1468: uo. 38-3-16, 1307: DL 8276, ZSO I 5074, 1405: Gyulay lt. 36.) Csery családnevűek. A XIV—XVI. században több ,,Cseri"nek nevezett személyt említenek okleveleink, akiket más Cseri nevű családok — a szorosabban vett Csery család, valamint a Hontpázmán nemzetség turi (jánoki, vajdai) ágának — nemzedékrendjébe teljes bizonyossággal nem illeszthetünk be. Ezeket itt soroljuk fel. 1378-ban és 1380-ban Sebestyént jelölik királyi embernek, 1408-ban Pétert, 1411-ben rajta kívül Balázst és Jánost. 1427-ben és 1434-ben László ellen emelnek vádat a bozóki prépostsággal szemben elkövetett hatalmaskodás miatt. 1444-ben Mihályt, 1446-ban őt és Lászlót említik, 1447-ben és 1449-ben Jánost jelölik királyi embernek. 1449-ben Mihályt is említik, aki 1450-ben, 1451-ben és 1453-ban a bozóki prépostsággal pereskedik. Utóbbi évben Mihályt és fiát Miklóst királyi embernek is jelölik. 1454-ben, 1459-ben, 1461-ben és 1462-ben Jánost jelölik királyi embernek, 1461-ben Istvánt, 1464-ben pedig Mihály fiaiként Antalt, Lászlót és Miklóst említik. 1468-ban Miklóst, 1469-ben Jánost jelölik királyi embernek, 1468-ban, 1470-ben, 1476-ban és 1479-ben Lászlót említik, 1473-ban pedig László fia Literátus Jánost, aki 1478-ban Miklóssal és Istvánnal együtt Pribeli Detrével pereskedik. 1479-ben Jánost és Mihály fia Miklóst említik, s Miklós alispáni tisztet tölt be. 1481-ben ismét Mihály fia Miklóst említik, 1482-ben Balázst jelölik királyi embernek, s Miklós 1483-ban jogtalanul birtokolja Felsőpalástot s még a következő évben is alispán. 1485-ben István királyi ember, 1486—1487-ben Miklóst említik, 1488ban István hatalmaskodik, 1492—1493-ban Mihály fia Jánost, 1494—1495ben pedig testvérét Istvánt említik. 1493—1497-ig Antal — feltehetőleg László fia —az alispán. 1496-ban István feleségét, Ilona asszonyt említik. 1498-ban Pétert, Jánost, Istvánt és Miklóst jelölik királyi embernek, Antal pedig Málas megrohanása miatt emel panaszt. 1499-ben és 1506-ban Pétert jelölik királyi embernek. 1508-ban István özvegyét Ilona asszonyt említik. 1510-ben Mihály