Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

1322-ben említik. 1340-ben Mihály és fia Miklós nényei birtokos. 1345-ben, Cseri határaira vonatkozó vizsgálatnál Domonkos, Petke és Miklós, a következő évben Miklós és Peres Miklós tanúskodik. 1352-ben Gergelyt jelölik királyi embernek. 1358-ban Imre, mint a Pribeli család familiárisa szerepel. 1359-ben Miklóst, 1366-ban Péter fia Györgyöt jelölik királyi embernek. 1369-ben a Nényeyek perében mint szomszéd szerepel Miklós, valamint Péter fiai: Dénes és György. 1380-ban Andrást, Pált, Péter fia Dénest és Miklós fia Istvánt jelölik királyi embernek. 1381-ben Pál Keszői Miklós és Terbegeczi István perében szerepel. 1385-ben Domonkos fia Pál királyi ember, 1386-ban említik Tamás fia Jánost és Péter fia Györgyöt, 1388-ban Miklós fia Istvánt, Györgyöt pedig királyi embernek. Miklós fia István vizsgálatot folytat Terbegeczi István hatalmaskodása ügyében. Miklós fia Istvánt 1390-ben is említik. 1391-ben Mihály fia Miklós özvegye és gyermekei: István és Dorottya, valamint rokonaik megszerzik Siráky István siráki birtokrészét. Miklós fia László 1393-ban a Balassákkal pereskedik, Csehy Istvánt és Felsőcsehy Istvánt pedig királyi embereknek jelölik. Gergely fia Balázs leánya Margit Csenketelkét elcseréli Domonkos fiai, Pál és István Unyatinájával. A következő évben István fia János fia István, azután István fia János, valamint Margit, Gergely fia Balázs özvegye, Alsócsehy Mihály feleségének leánya a Pribeliekkel elcseréli csenketelki birtokát prébelyi és unyatini birtokrészekkel. Pált 1395-ben a Leszenyeiek hívják perbe. 1397-ben őt, 1400-ban Pált, Lászlót és Istvánt jelölik királyi embernek. 1397-ben egyébként Domonkos fia Pált is említik. 1402-ben István a Balassák képviselője. 1404-ben Imre fia Balázs idézi meg a Balassák panaszára Pribeli Jánost. Ugyanebben az évben Pált és Lászlót is királyi embereknek jelölik. 1405-ben Istvánt és Sebestyént, 1407-ben Lászlót, Pált, György fia Sebestyént említik, Miklós fia Istvánt pedig királyi embernek jelölik. 1408-ban László szolgabíró, István pedig a Balassák ügyvédje. 1410-ben Pált és Lászlót jelölik királyi embernek. 1411-ben Sebestyén iktatja a Nényeyeket Sutóc birtokába, Lászlót ez évben is királyi embernek jelölik, Pál ellen pedig hatalmaskodás miatt emelnek vádat. 1412-ben Pált és Lászlót említik, s 1414-ben a Tarnak nevezett Pált, azután Lászlót és Sebestyént jelölik királyi embernek. 1416ban Pál Frank vajda leányának, Dorottyának, László pedig Csitáry Lőrincnek ügyvédje. 1417-ben Pál végzi Baráti határjárását. 1421-ben Gergő fia Elias és Péter esztergomi prépost Rákócon vesznek birtokrészt. 1421-ben Sebestyén folytat le vizsgálatot Baráti határjárásakor történt ellentmondás ügyében. A következő évben őt jelölik ismét királyi embernek. 1423-ban Pál fia Balázst említik, 1424-ben és 1426-ban Sebestyént. 1427-ben Dénes fiai: László és János hatalmaskodnak, 1429-ben Balázst, Imrét, Jánost és Miklóst, 1430-ban Imrét és Jánost említik, Literátus Balázst és Korláth Lászlót pedig királyi embernek jelölik. 1431-ben Imrét és Miklóst hatalmaskodással vádolják, s említik Jánost is. 1433-ban István fia Miklóssal szemben Siráky Márton javára Szete földjét határjárják, s őt említik 1434-ben is. 1436-ban Ferencet és Lászlót jelölik királyi embernek. 1437-ben István fia Márton mutat be a Sirákyakkal együtt Felkeszire vonatkozó okleveleket. 1439-ben Ferencet, Sebestyént, Imrét, Balázst, Gonda Miklóst, Jakabot, Jánost és Benedeket mint Csehieket, királyi embereknek jelölik. 1440-ben István fiait: Miklóst, Jakabot, Jánost és Benedeket említik. 1444-ben János a Dacsók ügyvédje, Miklós pedig kijelölt királyi ember. 1445-ben Jakab, János és Miklós Siráky Magnus Imrének eladják siráki portiojukat. 1446-ban Jánost, Miklóst, aki siráki birtokos, Imrét, valamint Korláth Lászlót és Leonardot, 1447-ben pedig Imre fiait: Leonardot és Orbánt jelölik