Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Bevezetés

Tesmagon keresztül vezetett Ságra, innen Túron át Palástra,

68 s innen ágazott el azután egyrészt Bozók, ill. Csábrág vára felé,

69 másrészt pedig továbbhaladt Korponára, s innen Pelsőc felé.

70 A Ság—Palást—Litva útvonalon 1342ben a varbóki, a csábrági és a litvai vámok állottak fenn, amelyek természetszerűleg Litva vára birtokosának kezében voltak.

71 Ez utóbbinak rendeltetése minden valószínűség szerint a Litva völgyén felfelé haladó kereskedők megvámolása volt, minthogy Litváról Korponára vezető útról is tudomásunk van.

72 Litva várának birtokosa gyakorolta egyébként a vámjogot Szenográdon is,

73 sőt hatalmát kiterjesztve a Selmec völgyére, illetőleg annak mellékvölgyeire: Szentantalon és Domanyikon is vámot szedett.

74 Az Ipoly és a Garam völgye között, helyesebben a megye keleti részéből a Garam mentén vezető nagy útvonal felé jelentős összekötő utak épültek ki. A Garam mentén volt ugyanis a megye harmadik nagy jelentőségű északdéli útvonala, amely Báton és Bakabányán keresztül szintén Selmecbányával volt összeköttetésben. Ez útvonalról 1307-ben Tergenye határában

75 tesznek említést, a Kissalló—Mortund közti szakaszát 1359-ben említik,

76 egy 1360. évi oklevélben ismét Tergenye és Peszek határában szerepel egy „antiqua via".

77 Ez az út nyilvánvalóan Esztergomból indult ki s Kóménden, Páldon, Csankon, Kereskényen

78 keresztül vezetett Bátra, amelynek vámja a XIII. század első felében a bakonybéli apátságé volt, hiszen az apátság az 1037. és 1086. évi adományokra hivatkozva erősíttette meg IV. Béla királlyal vámjogát.

79 A báti vámot a város lakosaiismételtenbérbe vették,

80 1388-ban azonban a pilisi apát birtokában találjuk.

81 A vámjogot Mátyás király 1460-ban Lévai Cseh Lászlónak adományozta,

82 s habár a bakonybéli apát az adományozás ellen tiltakozott, abból a tényből, hogy az apátság vámszedési jogáról többé nem hallunk, kétségtlen, hogy amiként maga a város már 1388 óta, a vámjog is véglegesen a Lévai Cseh családé lett.

83 Léva vára és Bát jelentőségét támasztja alá, hogy az Egeg—Nádas — Zsember s innen Bátra vezető útvonalról már 1343-ban hallunk.

84 A Magyarádon 1342-ben említett „via antiqua"

85 nyilvánvalóan a Déménden keresztül68 Hídvég—Ság-Nagytúr 1417-ben: DL 10559, Ság-Túr 1424-ben: DL 11511, Hídvég—Palást 1331-ben: Palásthy lt. 43, Palásthy I 161. 69 1282-ben: Wenzel D7 247. Külön említik Palást határában a Bozókra s külön a Csabragra vezetőt. L. még 1308-ban: Palásthy lt. 12, Dipl. Hont. 58, 1475-ben: DL 69502. 70 Korpona—Pelsőc 1494: Korp. lt., Bagyan— Korpona 1429: Seilern lt. TV 169. 71 DL 3469. 72 1368: DL 41757. 73 DL 3469, 89593. « DL 3469. 78 DL 105192. 76 DL 87347. 77 DL 87358. 78 Csank—Bát 1349: Fejér IX 6 49, 1354: DL 98089, Kereskény-Bát 1430: DL 43825, Fegyvernek—Füzesgyarmat 1467: DL 72912. 79 Ph 331 (Az 1037, és 1085. évi oklevelek hamisak. Krit.j. 9, 22.) 80 így Pl- a XD7. század végén: Ph 492, Bakonybél 415. — A bérösszeg 1423-ban például 17 forint. Ph 816, Bakonybél 447. 81 DL 30301. 82 Ph 1088, Bakonybél 524. 83 DL 30301, 65807. 84 Nádas —Bát: DL 1926, 74465, Ugyanekkor Dóménd—Egeg 1344: DL 40965. L. még 1352: DL 105357, 1393: DL 42542. 85 DL 74463, 74464.