Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Pál Terbegecet visszaszerzik a zálogbirtokos Szilágyi Istvántól, Walkánon kívül mint királyi ember szerepel ekkor Mihály és Pál, és ők iktatják be Walkánt és Kóváry Pált Terbegec birtokába. Minthogy azonban Terbegeczi István leánya és özvegye tiltakoztak, a következő esztendőben perbe hívják őket. 1405-ben Pál és Walkán mint királyi emberek szerepelnek. 1406-ban Gara nádor elé kerül Beke unokájának, Pálnak pere János fia Walkán ellen Apáti birtok jogát illetően. A nádor Walkánnak és fiainak: Andrásnak és Miklósnak ítéli Apátit. Ez évben Pál Gyürky Erzsébet képviselője. 1407-ben Walkán és Nényei Demeter fia, Jakab megegyeznek Apáti birtokában. 1408-ban István fia Mihályt a leánynegyed címén kezébe jutott Nénye, Lám és Palojta birtoka fejében a Dacsók kielégítik. 1409-ben a kiscsalomiai nemesek: Walkán és fiai, valamint István fia Mihály s ennek Bertalan nevű fia Nényei Jakabbal, valamint Kóváry Pállal osztoznak Apáti birtokán. Ez évben egyébként Pál fia Péter királyi ember. 1410-ben Mihály iktatja Kóváry Pált Alsónényei Miklós portiojába. Ugyanebben az évben Mihály és Walkán panaszt emelnek a Dacsók ellen az Apátin elkövetett hatalmaskodás miatt. Ugyanők Péter fia Pállal együtt Simon bán ellen amiatt emelnek panaszt, mert ez ribai malmát áthelyezte, s így az ő Ipoly mellett fekvő rétjük és erdejük pusztul. 1411-ben Pált említik, 1412-ben rajta kívül Walkán és Mihály jelöltetnek királyi embereknek. 1414-ben Kóváry Pált iktatják Mihály és fia, Bertalan, valamint Barla fia László fiainak Apátin levő portiojába. 1415-ben Walkánt királyi embernek jelölik, 1416-ban pedig Benedeket és Pétert. 1418-ban Péter végzi Keszihóc határjárását, 1420-ban pedig Bertalan és Mihály kijelölt királyi ember. 1421-ben Benedek és Mihály a Palásthyakkal és Dacsókkal osztozik Lehotka és Szuhány birtokán, Baráti határjárásánál pedig Péter és Benedek jelennek meg mint szomszédok, s említik Walkánt is. 1422-ben Pétert és Walkánt jelölik királyi embereknek. 1424-ben István fia Mihály és Nényei János közt a Szuhány, ill. Lehotka határát illető per egyezséggel végződik. 1426-ban a Kóváry Pál és Nényei Dacsó István közti viszályban Walkán, Pál fia Péter, valamint Pál és Pál fia Benedek szerepelnek királyi emberként. Ez évben említik Valkán fia Andrást és Beke fia Péter fia Pétert. 1429-ben Pétert és Bertalant jelölik királyi embernek, 1430-ban pedig Pétert, s ebben az évben Dereszlényi István és Kiscsalomiai Miklós fia Tamás anyjuk nászajándékát, Élesfalut visszabocsátják Lévai Lászlónak. 1433-ban Pétert jelölik királyi embernek, 1435-ben Bertókot és 1444-ben ismét Bertalant. 1446-ban Kelemen mint Lévai László familiárisa részt vesz Ság kirablásában, Csalomiai Wyd Miklós fiainak: Lászlónak, Imrének és Sebestyénnek kérésére pedig elrendelik, hogy Kékkői László a jogtalanul elfoglalt Csalomiát adja vissza. 1447ben Bertókot, Bertalant és Miklóst jelölik királyi embernek. 1451-ben Bertalan fia László, Péter fia Miklós és András fia István pereskednek a Mohoriakkal. 1454-ben Istvánt és Miklóst jelölik királyi embernek, s István jár el 1459-ben, mikor Lévai László Páldot rohanja meg. őt, Bertókot és Miklóst jelölik királyi embernek 1464-ben, Istvánt és Miklóst 1465-ben. 1466-ban Miklóst említik. 1468-ban Istvánt jelölik királyi embernek. 1469-ben Bertók leányát, Palásthy István özvegyet említik. 1480-ban Mihály tanúskodik a Balassák mellett a Csáb birtokjogát illető perben, 1484-ben pedig Demetert jelölik királyi embernek. 1493-ban a Kóváryak és Kiscsalomiai András közötti perben Hont megye halasztást engedélyez. 1496-ban „Walkán" Miklós fia Gáspár az Ipoly melletti malomhelyet, amely Kóvár felé feküdt, a Kóváryaknak adja el. 1500-ban Gáspárt és Pongy Miklóst jelölik királyi embernek. 1507-ben