Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
földet. 1494-ben Benedek királyi ember, 1496-ban és 1497-ben szolgabíró, s mindkét évben említik Simont, 1497-ben Mihályt is. 1498-ban Péter felesége, Anna a Királyfiayakkal osztozik egy királyfiai kúrián. 1499-ben Benedek vizsgálatot folytat abban a hatalmaskodási ügyben, melyet a sági prépostság jobbágyai követtek el Szőllősön. 1500-ban a bányavárosok kiváltságlevelében említik Benedeket — aki ez évben is szolgabíró —, azután Mihályt, Mátyást, Kelement és Tamást, valamint a borii Horváth Istvánt és Jánost. 1502-ben királyi embernek említik Benedeket és Mihályt. 1504-ben Kelement hatalmaskodással vádolják, Benedek pedig szolgabíró, aki ismételten mint királyi ember jár el. 1505-ben Benedek még szolgabíró és Mihállyal együtt királyi embernek jelölik. Ez évben Benedek, Mihály, Mátyás és Kelemen, azután borii Horváth István és János a pilisi apáttal pereskednek. 1505-ben Beke Péter és Mihály nevű fia, valamint Benedek és testvére, Mihály pereskednek Beke István fia András és Chomor fia Mihály birtokrésze felett, amely a választott bírák döntése alapján Benedek és testvére, Mihály birtokába kerül. 1506-ban már Simon özvegyét, Margit asszonyt említik, amikor Nyéky Imre leányai Nyéken az esztergomi káptalan részére adományoznak. Ez évben Benedeket és Kelement királyi embereknek jelölik, és amikor a Kálnayakat Borfőbe iktatják, János fia Benedek, valamint Lukács leányának fia: Szalatnay Jakab tiltakoznak. Péter felesége borii portióját Benedeknek adja el, ez pedig Péter fia Istvánnak, Lukács unokájának, Szalatnay Erzsébetnek, valamint Bory Mihálynak és Mátyásnak. 1507-ben Pribeli Kantho István borfői portioját Bory Benedek és Horváth János veszik meg. 1507-ben Benedeket és Mátyást jelölik királyi embernek. 1508-ban említik Simon feleségét, Ilona asszonyt. Említik ezenfelül Horváth Jánost és Ivacsint, valamint Kelement. Benedek —- aki ez évben is királyi ember — borfői erdejének jogtalan használata miatt emel panaszt Gergely, Damjan, Máté, István, János és Miklós ellen. 1510-ben Miklós, Gergely és István viszont panaszt emelnek Benedek s fiai: Márton és Zsigmond, Horváth János, Ivacsin és Prepok János ellen BorfŐ megrohanása miatt. Királyi embernek jelölik ekkor Kelement is. Benedek 1511-ben is királyi ember, s ez évben említik Mihály fia Györgyöt. 1512-ben Benedek alispán, Kemence határjárásával kapcsolatban tanúskodik Mihály. 1512-ben Miklós felesége, Horváthy Krisztina Alsózsemberen egy jobbágy telket a Dersenyey éknek ad el. 1514-ben Mihály szolgabíró. 1516-ban a Maróthy család perében választott bíróként szerepei; Benedek özvegye pedig Hercegfölde nevű praediumot a sági prépostságnak adja. 1517-ben Mátyást, Mihályt, Horváth Bálintot, Tóbiást és Horváth Jánost jelölik királyi embereknek. 1518-ban Mihály királyi ember, Mátyás pedig választott bíró. 1519-ben Mihály, János ós György jelöltetnek királyi emberekként, Horváth Bálint pedig abban a hatalmaskodási ügyben jár el, amelyet a Felsőfegyvernekyek követtek el Magyarádon. 1520-ban Mihály szolgabíró, István, Libady János, Nagh János, Máté és Miklós pedig Horváth Joachim, Bálint, Péter, másik Péter és György ellen jogtalan erdőfoglalás miatt emelnek panaszt. Ez évben Tajnay Orbán özvegyétől Joachim és Bálint Borin birtokrészt vesznek zálogba. 1521-ben Horváth Benedek özvegye, Orsolya Unya tinón két jobbágy helyet Devecsery György özvegyének ad el. Ugyanekkor a borii nemesek: Zwdy András, Joachim, Naghthamas János és Márton, Lybady János és István, valamint Horváth István fiai: Máté és Péter a köztük Bálint egykori portioja felett felmerült viszályt választott bírákra bízzák, akik közt Mihály is szerepel. 1523-ban Mihály királyi ember s ellene ez évben vádat emelnek, hogy a Pegyvernekyékkel szövetkezve jogtalanul foglalta el Tompát ós