Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Bory család. A család őse Salman fia Mátyás, aki 1258-ban nagybátyjaitól; Briceius fiaitól, Mikustól és Sceguntól, valamint Simon fia Ursuntól, borii nemesektől megvásárol bizonyos borii földet. Ekkor említik Mártont, 1269ben pedig Mátyást. IV. László Borit Márton fia Miklósnak adományozza 1275ben. 1291-ben a fenti Mátyás fia Jakab az 1258-ban vásárolt földet Mikus fia Lőrincnek adja el Scegun fia Tamás és ennek Fülöp nevű fia beleegyezésével. A XIV. század elején „Hyelmes" Miklós birtokát Petőtől ki akarja váltani. 1329-ben Helmesnek nevezett Miklós elismeri, hogy testvére, Péter Pethőnek Borin földet zálogosított. 1330-ban Helmes Miklós és Stoyssa fia Péter perben állottak Petővel és vitájukat választott bírák döntése alá bocsátják. 1332-ben ez ügyben perhalasztás következik — Pétert ekkor Soosnak nevezik. 1337-ben Petőt királyi embernek jelölik, s említik „Helmes" Miklóst is. 1343-ban Ivánka fia János a Petőnek elzálogosított borii portiot visszaváltja. 1346-ban Cseri birtokjoga feletti vizsgálatnál János tett esküt. 1351-ben Péter fia Jánost és Pető fia Jánost említik. 1358-ban a Disznósyak és Dersenyeyek közti perben Mihály jár el királyi emberként, de jelölik Tegzesnek nevezett Bekét, s említik Ivánka fia Jánost is. Mihály — Lőrinc fia — végzi 1359-ben Tarcsány határjárását. 1373-ban Lászlót említik, s ez évben kapja Borfői János a magvaszakadt Márton fia Miklós borii birtokrészét. 1396-ban és 1399-ben Benedeket jelölik királyi embernek, 1400-ban pedig János nevű fiával együtt. 1402-ben az esztergomi káptalan Ferenccel pereskedik Tótmiklóstelke birtoka felett. 1407-ben Benedek nagyanyja jegy- és nászajándéka tárgyában Bátmonostori Lászlóval egyezik meg, s említik ez évben Parvus Miklóst. 1416-ban is említik Benedeket. 1419-ben Sipeky Jakabot Benedek iktatja Kiskereskény birtokába. 1430-ban Lukácsot jelölik királyi embernek, 1439-ben pedig rajta kívül Zsigmondot és Györgyöt. 1445-ben a sági prépostság emel panaszt hatalmaskodás miatt Zsigmond és társai ellen. 1445 és 1446-ból származó oklevelek szerint Zsigmondon kívül alperes György is. 1447-ben a Gyulai Kasza György jogtalan birtokfoglalása feletti vizsgálatnál kihallgatják Lukácsot. 1448-ban György familiárisai követnek el hatalmaskodást a sági prépostság ellen. 1449-ben András ganádi birtokos. 1453-ban Jánost és Lukácsot jelölik királyi embernek. 1465-ben László özvegyét és Osvald nevű fiát említik. 1468-ban István végez Varsányban vizsgálatot a Simonyiak kérésére. Ebben az évben János, György fia Albert, Miklós fia István, Lukács fiai: Gáspár, István és Simon, Mátyás fiai: Péter és Mihály, valamint János fiai: Gergely és Kelemen panaszt emelnek a pilisi apát ellen, hogy György fia Albert borii portiojába jogtalanul iktattatta magát. 1469-ben János Kálnay Miklóst Borfő birtoklásától eltiltja. 1470-ben István szolgabíró. 1471-ben Andrást, Istvánt és Kelement jelölik királyi embernek. 1473-ban Osvald alispán; 1474-ben Istvánt, Gáspárt, Pétert és Boldizsárt jelölik királyi embernek, 1475-ben pedig Istvánt és Simont. 1476-ban az Alsózsember birtokviszonyaira vonatkozó vizsgálatnál tanúskodik István, Kelemen, Gáspár, Boldizsár, Simon, Péter és Mihály. 1476-ban a borii Iklódy Péter és társai ellen a sági prépostság emel vádat hatalmaskodás miatt. 1477-ben Gáspárt jelölik királyi embernek. 1479-ben a sági prépostság Pétert vádolja Ság megróhanásával, s ekkor Királyfián idézik meg őt. Ebben az évben Kelement királyi embernek jelölik, s említik, hogy Benedek hajdan Déménden zálog jószágot birtokolt. 1480-ban a Balassa—Thombolt perben Kelemen, Benedek és Mihály tesznek esküt, Pétert királyi embernek jelölik. 1487-ben az Alsópalasthy Gergely elleni vizsgálatnál hallgatják ki Benedeket. 1492-ben Simon kijelölt királyi ember, s 1493-ban Egyházasnyéken Nyéky Györgytől vesz zálogba 16 Bakács: Hont vármegye 241