Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Baráthy (másként Bernecei) család. Praedialis nemes család lehetett, minthogy mind Baráti, mind Bernece az esztergomi káptalan birtoka. Bernecei Péter fia Pált és Benedek fia Mátyást 1351-ben királyi emberként említik, 1353-ban és 1354-ben pedig Baráthy Balázs fia Lőrincet, majd 1396-ban Bernecei Tamást s a XV. század első éveiben Bernecei Pétert, Tamást és Simont. 1409-ben a pereszlényi jobbágyok által Barátin történt jogtalan földbirtoklásnál Bernecei Bálint és János végzik a vizsgálatot s említik királyi emberként Bernecei Györgyöt és Tamást is. 1413-ban ismét Bernecei Tamást említik királyi emberként, 1415-ben Gergelyt, 1417-ben Gergelyt, Jakabot és Tamást. 1420-ban Baráti határjárásakor mint szomszéd bernecei nemeseket említik: Miklós fia Tamást, Bakonnak nevezett Tamást, Csehnek nevezett Györgyöt, Baksasnak nevezett Pétert, István fia Simont, János fia Gergelyt, Csalának nevezett Gergelyt, Jakab fia Miklóst, Jakonak nevezett Simont, Serénnek nevezett Gergelyt, Begud fiait: Pált és Györgyöt, Chama fia Gergelyt, Miklós fia Benedeket és Jakab fia Lőrincet. 1421-ben szintén Baráti határjárásával kapcsolatban említik Simont, Miklós fia Gergelyt és Miklós fia Tamást, azután Mihályt, Bálintot, Jánost és Miklóst, ennek a Miklósnak István, László és Ambrus nevű fiait. Ez évben Bakon Tamást érseki nemesnek nevezik s említik Harmos Jakabot is. 1424-ben Nese Simon folytat vizsgálatot Nenyei János által Barátin elkövetett hatalmaskodás ügyében. 1427-ben Simont jelölik királyi embernek, aki 1429-ben és 1430-ban alispán. 1430-ban Tamás fia Mihály Bernece és Baráti közt fekvő jobbágy telkeket testvérei: Bálint, Suska és Katalin nevében is, osztályos atyafiának, Simon fia Jánosnak zálogosítja el. 1435-ben Pétert, 1436-ban rajta kívül Gergelyt említik királyi embernek, 1438-ban Kopasz Jánost. Ez évben Parvus Péter folytatja le a vizsgálatot a sági prépostságnak Palojthay Péter ellen hatalmaskodás miatt emelt panasza ügyében, Gergely fia István ós Lukács özvegye pedig az esztergomi káptalannal egyezik meg a káptalani jobbágyok által elkövetett hatalmaskodás ügyében. 1439ben Péter jár el a sági prépostság perében, de említik királyi emberként Istvánt is. Ebből az évből származó adat szerint Bernecei Piry János felesége Rákóczy János leánya volt. 1444-ben és 1446-ban Pétert jelölik királyi embenek, utóbbi évben Csala Istvánt is. 1445-ben Pétert és Mihályt, 1446-ban Pétert és Istvánt, 1447-ben Mihályt jelölik királyi embernek, 1449-ben ismét Pétert és Mihályt, 1450-ben és 1451-ben Pétert mint ,,Ziray"-t. 1451-ben Bernecei-eknek nevezik Chala Istvánt, Bedegh Mihályt és Piry Jánost is. 1452-ben Dénes érseknek Csitárba való iktatásakor Bedeg Mihály, Chala István és Zyrai Péter mint szomszédok jelentek meg. 1453-ban ,,Tatay" János kijelölt királyi ember. 1454-ben említik Zyray Pétert, Bedeg György fia Benedeket királyi embernek jelölik, Tamás fia Mihály ez évben bernecei kúriájára — minthogy iratai elvesztek — újabb donatiot kap, s az iktatáson mint szomszédok jelennek meg Chala István, Pirynek nevezett János, Chama, Elye és László, azután Péter fia Miklós unokája, Dorottya leánya: Ilona. Említik még Simon fia Jánost, Bedegi Györgyöt és Kopasz Mihály özvegyét, Klárát, 1456-ban pedig Klára asszonyon kívül Zyray Pétert, Mihály leányát, Zsófiát, Kun-nak nevezett Pált és Vendég Benedek feleségét, Margitot. 1459-ben Baráthy Nemes Antalt jelölik királyi embernek, 1461-ben Bernecei Bedegh Mihály zálogosít Ziray Péternek és Barathynak nevezett Chama Elyenek. 1462-ben Bernecei Nemes Mihályt jelölik királyi embernek, 1464-ben Bernecei Pétert, 1465-ben pedig Ziray Pétert és Kopasz Jánost. Ez évben az esztergomi káptalant Dávidréve birtokába Farkas Gergely iktatja. 1467-ben Kopasz Mihályt és Bedegh Györgyöt említik bernecei